Ez a 4. nagy térképünk, ami egy éven belül új formát ölt; mostantól áttekinthetőbb, talán szebb és informatívabb is lett egyben.
Akárcsak a Hőtérképet vagy Felhőképet, a Légnyomástérkép első verzióját is közel 5 éve készítettük el, az akkori lehetőségekhez igazodva.
2004-ben napközben 10-15, éjjel jó ha 3-4 állomás/észlelés kapott helyet hazánk térképén, azóta nagyot fejlődött a világ. 2009 elején már 2-300 mérőpont is megjelent, hála az egyre elérhetőbbé váló automatáknak, ami miatt az 5-10 pontra tervezett térkép teljesen áttekinthetetlené vált az egymásra csúszó rengeteg felirat, és egyéb kiegészítő információ miatt. Annak idején, talán még sokan emlékeznek is rá, annyira kevés pont volt hogy a széladatok is ugyanerre a térképre kerültek.
Az új változat mind megjelenésében, mind funkcióiban igazodik az új helyzethez: a légnyomás-értékeket többé nem az észlelési pontok, hanem az izobár mentén jelenítjük meg, optimális eloszlásban. Természetesen ha valaki a pont fölé viszi a kurzort, megjelenik a konkrét mért érték, illetve az automata tulajdonosa, ill. reklám logója, ha Pro minősítésű adatról van szó.
A térképen a magasabb légnyomásokat a kékes, az alacsonyabbakat sárgás szín jelzni, az átlaghoz közeli izobároknál a szízenés áttetsző. A légnyomás esetében természetesen a változás a legfontosabb, ezt külön térkép vizualizálja a jobb alsó sarokban. Itt a zöld szín emelkedő, a csökkenő narancssárga figyelmeztető árnyalatot kap, ha nincs változás, a kis térkép áttetsző, míg a skála az extrém, +-1,5-2 hPa/órás változásnál válik teljesen telítetté.
A légnyomástérképen a színezés, ill. az izobárok vonatkozásában zajszűrést és bizonyos mértékű átlagolást használunk a bejövő adatokon a vizualizáció elkészítésekor (ami azonban nem érinti a megjelenített értékeket). Erre azért van szükség, mert az időjárás-állomások legkisebb kalbrációs hibája korábban felesleges és átláthatatlan izobárok sokaságának megelenését eredményezte; ezt a hibaszűrés, illetve kismérétkű átlagos hatásosan kiszűrni -mellyel egy újabb, régóta halogatódó kérdést zárunk le.
Természetesen nagyobb eltérés, vagy a kalibráció hiánya ettől függetlenül komoly hibákat okozna az összképben, ezért a pontos beállítás így is fontos.
A térképen később tervezzük megjeleníteni a frontvonalakat is (külön jelezve a meleg, ill. hidegfrontokat), egyelőre azonban csak a magas/alacsony légnyomású területek közötti határvonalat emeljük ki külön, annak mozgási irányt is jelezve (ez egyébként sokszor egybeesik a tényleges frontvonallal).
Az új vizualizáció jelenleg Magyarország, Európa, és legnagyobb tavunk térségében érhető el, hamarosan kiterjesztjük Budapestre, és amint szervereink számítási kapacitása engedi, HD felbontásban is elkészül majd.
Reméljük, hasznosnak bizonyul ez az újításunk is, és sokan fogják majd használni az imént felfrissült Légnyomástérképet a jövőbenAkárcsak a Hőtérképet vagy Felhőképet, a Légnyomástérkép első verzióját is közel 5 éve készítettük el, az akkori lehetőségekhez igazodva.
2004-ben napközben 10-15, éjjel jó ha 3-4 állomás/észlelés kapott helyet hazánk térképén, azóta nagyot fejlődött a világ. 2009 elején már 2-300 mérőpont is megjelent, hála az egyre elérhetőbbé váló automatáknak, ami miatt az 5-10 pontra tervezett térkép teljesen áttekinthetetlené vált az egymásra csúszó rengeteg felirat, és egyéb kiegészítő információ miatt. Annak idején, talán még sokan emlékeznek is rá, annyira kevés pont volt hogy a széladatok is ugyanerre a térképre kerültek.
Az új változat mind megjelenésében, mind funkcióiban igazodik az új helyzethez: a légnyomás-értékeket többé nem az észlelési pontok, hanem az izobár mentén jelenítjük meg, optimális eloszlásban. Természetesen ha valaki a pont fölé viszi a kurzort, megjelenik a konkrét mért érték, illetve az automata tulajdonosa, ill. reklám logója, ha Pro minősítésű adatról van szó.
A térképen a magasabb légnyomásokat a kékes, az alacsonyabbakat sárgás szín jelzni, az átlaghoz közeli izobároknál a szízenés áttetsző. A légnyomás esetében természetesen a változás a legfontosabb, ezt külön térkép vizualizálja a jobb alsó sarokban. Itt a zöld szín emelkedő, a csökkenő narancssárga figyelmeztető árnyalatot kap, ha nincs változás, a kis térkép áttetsző, míg a skála az extrém, +-1,5-2 hPa/órás változásnál válik teljesen telítetté.
A légnyomástérképen a színezés, ill. az izobárok vonatkozásában zajszűrést és bizonyos mértékű átlagolást használunk a bejövő adatokon a vizualizáció elkészítésekor (ami azonban nem érinti a megjelenített értékeket). Erre azért van szükség, mert az időjárás-állomások legkisebb kalbrációs hibája korábban felesleges és átláthatatlan izobárok sokaságának megelenését eredményezte; ezt a hibaszűrés, illetve kismérétkű átlagos hatásosan kiszűrni -mellyel egy újabb, régóta halogatódó kérdést zárunk le.
Természetesen nagyobb eltérés, vagy a kalibráció hiánya ettől függetlenül komoly hibákat okozna az összképben, ezért a pontos beállítás így is fontos.
A térképen később tervezzük megjeleníteni a frontvonalakat is (külön jelezve a meleg, ill. hidegfrontokat), egyelőre azonban csak a magas/alacsony légnyomású területek közötti határvonalat emeljük ki külön, annak mozgási irányt is jelezve (ez egyébként sokszor egybeesik a tényleges frontvonallal).
Az új vizualizáció jelenleg Magyarország, Európa, és legnagyobb tavunk térségében érhető el, hamarosan kiterjesztjük Budapestre, és amint szervereink számítási kapacitása engedi, HD felbontásban is elkészül majd.
Reméljük, hasznosnak bizonyul ez az újításunk is, és sokan fogják majd használni az imént felfrissült Légnyomástérképet a jövőben.