2009. augusztus 29-én, szombaton középpontjával a Skandináv-félszigettől nyugatra elhelyezkedő, igen kimélyedt ciklon hosszan elnyúló, hullámzó frontrendszerének markáns hidegfrontja érte el hazánkat, mely hatására az országban többfelé pattantak ki zivatarok. A front mögött a magasabb légrétegekben 8-10 °C-kal hidegebb levegő áramlott a Kárpát-medence térségébe. A hevesebb zivatarok kialakulásához szükséges paramétereket együttesen nem adták ugyan a modellek, de a keleti országrészben erőteljes konvergencia segítette az emelést, melyhez erős örvényességi advekció is párosult.

A zivatarokat helyenként felhőszakadás, valamint viharos szél kísérte, de az északnyugati szél zivataroktól függetlenül is megerősödött, a Balatonnál a legerősebb széllökések a 80 km/h-t is elérték. A Dunántúl északi területein helyenként rövid idő leforgása alatt 30 mm-t meghaladó csapadék is hullott, a Nyírségben néhány zivatarcellát szintén felhőszakadás kísért.

A kora esti órákban a Dunántúlon a konvergencia vonalon egyenként kialakuló zivatarok láncot alkottak, a magassági hideg/örvényességi advekció közbenjárásával instabilitási vonal tudott kialakulni, mely az országot gyakorlatilag kettészelve, több órán keresztül fennmaradva vonult végig nyugatról kelet felé.

A front hatására hatalmas különbségeket tapasztalhattunk az országban mérhető hőmérsékletek között; míg északnyugaton a hőmérsékletek mindössze 16-17°C körül alakultak, addig délkeleten helyenként 34-35°C-ot is mutattak a hőmérők.

Mindenképpen kiemelendő legalább egy, a fronttal járó pozitív hatás is, ez pedig a légszennyezettséggel kapcsolatos. A hidegfrontot megelőző napokban Pécsett és Budapesten is az egészségügyi határérték felett alakult a szálló por koncentrációja, az északkeleti országrészben szintén erősen szennyezett volt a levegő. A szombati hidegfronttal járó csapadékos, szeles időjárás hatására azonban jelentősen javult a levegő minősége.           

Az SMS-ek részletes elemzése

A fent vázolt időjárási helyzet kiváló lehetőséget nyújtott arra, hogy élesben is teszteljük automatikus SMS riasztási szolgáltatásunkat. A szombati nap folyamán összesen 316 darab SMS került kiküldésre, amelyeket utólag egyenként elemeztünk ki. Kíváncsiak voltunk a riasztások beválási arányára, hogy mindenki időben megkapta-e a figyelmeztetést, illetve, hogy az abban becsült érkezési irányok és idők mennyire bizonyultak pontosnak. Az elemzés során az archivált radar-, villám-, szél- és csapadéktérképeinken kívül természetesen figyelembe vettük a rengeteg észlelést, a közvetlen e-mailes, valamint a társalgóban megfogalmazott észrevételeket is.

Összességében elmondhatjuk, hogy az esetek több mint 91%-ban jogosan és időben kerültek kiküldésre az SMS-ek (lásd 5. ábra), ez alapján a szolgáltatás igen megbízhatónak mondható. Az esetek mindössze 6%-ban érkezett korábban a riasztás, és 3% volt mindössze, akihez késve érkezett az SMS (a cella éppen a riasztási helyszín fölött keletkezett). A szolgáltatás meteorológusok felügyeletével azonban még ennél is pontosabbá tehető.

Részletesebb eredményeink a következők (lásd 6. ábra):

→ 244 esetben (77,22%) teljesen pontos volt a riasztás, az SMS-ben kiküldött időpontot követően, a megadott irányból villámtevékenységgel kísért zivatar érte el a riasztás helyszínét.

→ 20 esetben (6,33%) az érkező cella a radar reflektivitását tekintve igen erős volt, ám csak intenzív zápor esett belőle, villám detektálása nem történt a térségben. A riasztás szükséges volt, helyenként nagy mennyiségű csapadék is hullott.

→ 24 esetben (7,59%) időben történt a riasztás, csak a cella az adott helyszínre érve már veszített erejéből, és csak záporeső/gyenge eső hullott belőle, szélerősödés ugyan tapasztalható volt, de nem kísérték elektromos kisülések.

→ 19 esetben (6,01%) túl korán került kiküldésre az SMS, de a riasztás helyes volt.

→ 9 esetben (2,85%) későn érkezett a riasztást, ezt szinte kivétel nélkül az okozta, hogy a zivatar éppen a riasztási helyszín felett pattant ki. Az SMS-ek maximum 5-10 perc késéssel érkeztek meg.

Miért fontos a meteorológusok felügyelete?

Legyen szó nagy területre kiterjedő csapadékokról, hőhullámokról vagy téli fagyokról, ónos esőről, hófúvásokról vagy sűrű ködmezőkről; zivatarokat, szupercellákat kísérő, lokálisan lehulló nagy mennyiségű csapadékokról vagy szélviharokról, a meteorológiában előkerül az ún. nowcasting kifejezés, azaz az ultrarövidtávú előrejelzés. Ezeknél a veszélyes, akár hirtelen kialakuló időjárási eseményeknél különösen fontos a számszerű előrejelzések mellett a szinoptikus helyzet megértése, diagnózisa. Hiszen a meteorológus feladata a numerikus modellek „nyers” mezőiből az ún. szinoptikus elvek egyenkénti vagy együttes alkalmazásával a megfelelő prognózisok elkészítése, a modellek eredményeinek felülbírálása.

A korrekt előrejelzések készítéséhez mindenekelőtt ismerniük kell az előrejelzési modellek fizikai alapjait, lehetőségeit és korlátait; a légköri objektumok fejlődésének dinamikai folyamatait jellemző fizikai mennyiségek változásának hátterét. Nagyon fontos a Kárpát-medence szinoptikus-klimatológiai ismerete is, hiszen megfelelő szakmai tudással rendelkezve több esetben is felülbírálható egy adott modell-kimenet, vagy esetükben, hogy egy bizonyos szituációban kiküldésre kerüljön-e egy riasztásról szóló SMS. Csak, hogy a legegyszerűbb esetet vegyük, elkerülhetőek az olyan esetekben történő figyelmeztetések, amikor az orográfia, vagy a megfelelő nedvességpótlás, a konvekcióhoz szükséges alapvető paraméterek hiányában a vártnál korábban legyengül egy zivatarcella. Ennek ellenpéldájaként tekinthető az az eset, amikor egy cella közvetlenül a riasztási helyszín felett képződik – ilyen esetben egy automata rendszer nyilván késve riasztana, de emberi felügyelettel ez is kiküszöbölhető. A megfelelő háttérismereteken túlmenően hatalmas segítséget nyújt saját automata hálózatunk, az interneten bárki számára elérhető műhold-, villám- és radarképek, a vertikális szondázás által elérhetővé váló magaslégköri adatok, és nem utolsó sorban a több ezer észlelőnk által folyamatosan beküldött jelentések, mérések, melyek segítségével percről percre követni tudjuk időjárásunk leggyorsabb változásait is, s szükség esetén korrigálhatjuk az automata rendszer által elkövetett esetleges hibákat.

További információ, megrendelési lehetőség érdeklődőink számára >>>

Köszönjük!

2009. augusztus 31.
Az Időkép stábja

Szerző: Nagy Gergely
Megjelent: 2009.08.31 1:34