Darányi László, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának természetvédelmi őre január 24-én reggel éppen egy másik, ritkán látott nagyragadozó, a hiúz nyomait kereste a friss hóban, amikor egy nagyobb kutyáéhoz hasonló lábnyomra lett figyelmes. Az ügyben megkereste Bedő Pétert, a Börzsöny Alapítvány nagyragadozó-kutatóját, aki már tavaly decemberben a farkaséhoz hasonló nyomokat talált a Börzsönyben. A kutató rendszeresen szervez farkasnyom-keresést a szlovákiai erdőkben és komoly tapasztalattal rendelkezik a témában.

Fotó: Darányi László / Duna-Ipoly Nemzeti Park

A konzultációt követően Darányi László és csapata több kilométeren át tudta követni a nyomcsapást, nagyon jó hóviszonyok mellett. A nyomok alapján megállapíthatóvá vált az állat terepi mozgása, viselkedése és az egyedi vadászati technikája, amely csak tovább erősítette a kutatók gyanúját. A nap folyamán ürülékmintát is sikerült vételezni, melynek vizsgálata után válik majd teljesen biztossá a feltevés, miszerint sok év után

újra farkas van a Börzsönyben.

A farkasok mozgásterülete akár több száz négyzetkilométer is lehet, így lehetséges, hogy ez az állat a Bükkből, vagy Szlovákia területéről érkezett a Börzsönybe felderítőként. Nagyobb arányú elterjedésüknek élőhelyük feldarabolódása és zavartsága szab csak határt, hiszen élelmük lenne bőven nálunk.

A farkas hazánkban fokozottan védett faj, fontos szerepet játszik a vadállomány természetes, évezredek során kialakult szabályozásában.

Borítókép: Sensitive

Szerző: Időkép
Megjelent: 2018.01.26 11:26