Úgy látszik, most már tényleg nincs messze a tavasz, hiszen a hóvirágokat követően egyre több helyen bont szirmot a második hírnök, a téltemető is.
Közép-Európába még a középkorban került dísznövényként, miközben gumója kis mennyiségben mérgező alkaloidokat rejt – olyannyira, hogy egykor skorpiók és még farkasok ellen is használták. A téltemető az úgynevezett „föld alatti” életmód mestere: akkor indul, amikor más növények még észre sem vették az évszakváltást.
A téltemető kibújt – ez már vajon a tavasz jele? | Fotó: Rokonál Zotya
Sárga virágai élénk színben pompáznak | Fotó: Rokonál Zotya
A lombhullató erdőket kedveli | Fotó: Rokonál Zotya
A Gellért-hegyen is találkozhatunk téltemetőkkel | Fotó: Gyuris András
A lombhullató erdők alján az első melegebb napsugarakat és a felmelegedő talajt használja ki, és mire a többiek felébrednének, ő már elvirágzott, sőt magot is érlelt. Ezután visszahúzódik a földbe, és az év nagy részét láthatatlanul tölti. Nem véletlen, hogy 1982 óta védett növény.
Borítókép: Rokonál Zotya
Szerző: Cséki Gergő
Megjelent: 2 órája