A hét második napján is folytatódik a nyugodt, napos, anticiklonális időjárás. A napsütésnek és kellemes hőmérsékletnek bizonyára sokan örülnek, annak viszont kevésbé, hogy a légszennyező anyagok mennyisége egyre növekszik a felszín közelében. De mégis milyen vastag ez a szennyezett légréteg?

Erre adja meg a választ a LIDAR nevű távérzékelési eszköz, amit a meteorológián kívűl számos területen alkalmaznak. Lényege, hogy a készülék által kibocsátott lézernyaláb visszaverődik a légkörben lévő felhőelemekről, aeroszolokról. A visszaverődő jel visszatér a műszer optikai érzékelőjébe, ezáltal információt kapunk a légköri részecskék mennyiségéről, elhelyezkedéséről. 

Az alábbi ábrán a légkörben lévő részecskék mennyiségének időbeli változását láthatjuk Budapest felett kedden, a kora délutáni órákig. A sárgás, vöröses színek nagy koncentrációra utalnak. Jól kivehető, hogy a légszennyező aeroszolok nagyjából az alsó 1000 méteres légrétegben koncentrálódnak. 

Forrás: Eumetnet  

A kékestetői webkamerán jól látható ennek a szennyezett rétegnek az éles határvonala.

Üzemeltető: Kékestető Sípálya

A szennyezett légréteget azonban leginkább a hajnali és alkonyati órákban lehet megfigyelni, amikor az éppen a horizont felett lévő nap fényét szinte teljesen elnyelik az apró részecskék, illetve a fény hullámhossza a vörös szín irányába tolódik.

Üzemeltető: Pilisi Parkerdő

Miért halmozódnak fel ezek a légszennyező anyagok?

Anticiklonális helyzetben jellemzően gyenge a légmozgás, így az aeroszolok nagyjából a keletkezésük közelében maradnak. Ráadásul a magasban gyakran kialakul az inverziós légrétegződés, ami egy amolyan záró réteget képez, ami nem engedi, hogy a légkörben lévő apró részecskék magasabbra jussanak a légkörben. Ez szintén elősegíti a légszennyező anyagok mennyiségének növekvő koncentrációját.

Jó hír azonban, hogy a csütörtöktől szelesebbé váló időjárás kitisztítja a légkört, így végre vehetünk egy nagy levegőt.  

Szerző: Varga Sándor
Megjelent: 2019.02.19 15:03