A 2010-ben létrejött, immár 8 lokátort számláló, saját telepítésű radarhálózatunk és a villámlokalizációs érzékelők, másodperces szélmérők kiépítése után már csak egyetlen fontos elem hiányzott az Időkép mérőhálózatából - amely most válhat teljessé.

Egy saját meteorológiai szonda, amely a légkörben felfelé haladva képes mérni a hőmérséklet, páratartalom, légnyomás, szél és egyéb jellemzők vertikális változásait, hihetetlenül értékes adatokat szolgáltathat, nagyban javítva az előrejelzések hatékonyságát.

(lent - A Pannon Közeli Világűr Projekt tavalyi felvétele)

Tavaly nyár végén az Időkép hozta először nyilvánosságra a Pannon Közeli Világűr Projekt (Hegyi Norbert és csapata) által 35 km magasságból, a Balatonról készült felvételét, amely az egész médiát bejárta. Azóta az Időkép és a Projekt együttműködésbe kezdett, amely lehetővé teszi majd, hogy a szonda a látványos fotókon kívül meteorológiai jellemzőket is mérjen, illetve visszajuttassa azokat földi vevőinkhez.

Természetesen - mint mindig - a megszokott szenzorok mellett számos további, időjárási és tudományos kutatási szempontból érdekes "extrát" szeretnénk az eszköz fedélzetére telepíteni.

A meteorológiai műszereken és HD kamerákon kívül például GPS nyomkövetőt, kozmikus sugárzás-mérőt, a távoli, misztikus és alig ismert magaslégköri jetek, spriteok és egyéb villámok "suttogását" rögzítő szenzort és más különlegességeket is kap majd idővel a szonda. Az első ilyen felbocsájtást idén tavasszal kíséreljük meg; míg nyáron ennél is látványosabb és különlegesebb élményt nyújtó reptetéseket a jelentősebb zivatarokat hozó, nagy hidegfrontok előtt fél-egy nappal tervezzük.

Terveink szerint lesz majd hajnali vagy esti felszállás is, ahol városaink fényeit, illetve a napkeltét, napnyugtát a világűr határáról, sosem látott szögekből és részletgazdagsággal láthatjuk; akár fővárosunkkal, a Balatonnal, vagy éppen a távoli Adriai-tengerrel együtt.

Ekkor már megkíséreljük azt, ami eddig még talán egyetlen ballon-eresztésnél sem sikerült - vagyis, a szonda teljes emelkedése alatt, a világűr határáig élő képi- és adatkapcsolatban maradni a ballonnal (élőkép a fedélzetről). 

Ehhez nagy teljesítményű, saját vezérlésű csillagászati távcsöveket és azok tengelyével egy irányba állított WiFi-antennákat használnánk; így a videó- és adatkapcsolat akár folytonos és kétirányú maradhatna. 

A légtér és a repülés megnövelt biztonsága érdekében megkíséreljük majd, hogy a nagyobb tömegű szondákat ADS-B jeladóval (transzponderrel) szereljük fel, amely így a földi légiirányítás számára végig ismert pozíciójú lehet, valamint a Flightradar24-en is megjelenhet - a következő, tavaszi meglepetésünkön túl (amelyet majd később leplezünk le érdeklődő nézőink számára).

Reméljük, hogy a várható gyönyörű felvételek és a velük párosuló, tudományos jellegű mérések elnyerik majd mind nézőink, mind a magaslégköri kutatás iránt érdeklődők tetszését. 

Amint az első mérési adatokat és képeket sikerül kinyerni, természetesen azonnal nyilvánosságra hozzuk a legszebb, legérdekesebb eredményeket - ha pedig (várhatóan nyártól) valós időben is követhető lesz egy-egy felszállás, akkor oldalunkon Percről percre rovatunkban, akár élő videóval együtt közvetítjük majd azt.

A szondaeresztések a Pannon Közeli Világűr Projekt (Hegyi Norbert), az Időképpel más módon is együttműködő Bajai Csillagvizsgáló, és parnereikkel történő közös kutatásként valósulhatnak majd meg idén. Köszönjük minden résztvevőnek és várjuk nézőink véleményét, észrevételeit!

Szerző: Időkép
Megjelent: 2013.03.03 3:06