Még áprilisban repült el a Naphoz közel a NASA Parker Solar Probe űrszondája, hogy vizsgálja annak légkörét. A sűrű napmag és a ritka napkorona közt folyamatos sűrűségbeli átmenet van jelen. A napkoronán kívül pedig már a napszél öve következik, ahol a gravitáció és a mágneses mezők már nem tudják tartani a Nap anyagait. A kettő közt húzódó felület a napkorona határa, másképp Alfvén-határnak nevezik. Ezidáig ezt senkinek és semminek nem sikerült átlépnie, a Parker Solar Probe április 28-a óta viszont többször is belépett az ismeretlenbe (legutóbb novemberben). Az űrügynökség a történelmi jelentőségű eseményről kedden publikált nyilvánosan.

Az eddigi becslések, miszerint a napkorona valahol 6,9 és 13,8 millió km-re lehet a Nap felszínétől, jórészt beigazolódtak. A felszíntől akkoriban 13 millió km-re repülő szonda ugyanis többször átlépett és visszakerült a napkoronán belülre. Ezzel az is bebizonyosodott, hogy a szóban forgó felület nem gömb alakú, hanem vannak rajta horpadások, kitülemkedések.

A szonda azóta már a tizedik kört is teljesítette, utoljára novemberben végzett méréseket a napkoronában. Legközelebb 7,87 millió km magasan repült a Nap felszínétől. A jövőben még 14 hasonló műveletre kerül sor. Következőleg januárban lesz alkalma központi égitestünk megközelítésére. A legközelebbi pálya pedig a napfelszíntől már csak 6,16 millió km-re lesz.

Forrás: NASA

Szerző: Szabó Bea
Megjelent: 2021.12.16 10:31