1977. szeptember 5-e fontos nap volt a NASA történelmében, ugyanis ezen a napon indították útjára a legendás űrszondát, a Voyager-1-et. A küldetés célja az volt, hogy feltérképezze a Naprendszert.
Útja során úttörő felvételeket készített, mikor elhaladt a Jupiter, majd a Szaturnusz mellett, többek között a Szaturnusz gyűrűiről és a Titan légköréről is. Fő küldetését teljesítve továbbhaladt az űr végtelenjébe, és az első ember alkotta objektummá vált, amely belépett a csillagközi térbe 2012-ben.
X/Twitter betöltése
A Voyager-1 még mindig távolodik a Földtől | Forrás: X.com/NASA JPL
A fedélzetén magával vitte az ikonikus Aranylemezt (Golden Record), amely hangokat, zenét és üzeneteket tartalmaz a Földről, ami bizonyos értelemben egy kozmikus időkapszulának tekinthető. A Voyager–1 még ma is kommunikál a földi irányítóközponttal, miközben több mint 25 milliárd kilométerre (kb. 170 Föld-Nap távolság) jár tőlünk.
Ha így halad tovább, akkor jövőre ilyenkor,
azaz 2026. november második felében elérheti az 1 fénynap távolságot.
Hogy felfogjuk, hogy ez mekkora távolságot jelent, összehasonlításképpen talán jó péda az, hogy a Mars általában nagyjából 12 fénypercnyire van a Földtől.
A fénynap az a távolság, amelyet a fény fénysebességgel 24 óra (86 400 másodperc) alatt tesz meg vákuumban, vagyis kb. 25,9 milliárd kilométer. Ez több, mint 173-szorosa az átlagos Föld-Nap távolságnak.
Borítókép forrása: X.com/NASA JPL
Időjárással kapcsolatban szívesen várjuk képeiteket, sztorijaitokat.
Szerző: Berceli Balázs
Megjelent: 2025.11.27 21:43