Hevesebbek az örvények!

Egy új matematikai modell szerint megállapítható, hogy a felszín néhány fokos melegedésével, hány százalékkal erősödnek a légköri örvények.

Új matematikai modellt fejlesztettek ki, mely számításokkal is igazolja, hogy a földfelszín 1-2°C-os emelkedése akár 10%-kal nagyobb, pusztító hatású légörvényeket indukálhat, vagyis ezáltal összefüggésbe hozható a globális felmelegedéssel. Ez azért nagy előrelépés, mivel az eddigi modellek egyrészt igen sok paramétert tartalmaztak, s a szakemberek csak hozzávetőleges becslésekkel tudtak szolgálni, másrészt pont emiatt a kisebb környezeti hatásokra nem volt olyan érzékeny a modell, hogy egyértelműen ki lehessen olvasni belőle a következményeket. A szakemberek évtizedek óta alkalmazzák a 2 évszázada megalkotott Bernoulli-egyenletet az áramló gázban lezajló folyamatok modellezésére. Nilton Renno, a Michigani Egyetem kutatója ennek a régóta használt módszernek az átalakításával jelentős előrelépést tett a légköri örvények modellezése terén. Az átalakított módszer képes megállapítani egy-egy légörvényben az összenergiát azzal, hogy számos, eddig elhanyagolt hatást is figyelembe vesz, mint pl.: gázmolekulák közti súrlódás, vízgőz kondenzálódása...stb. Fizikai számításoknál általában a hatások nagyságrendje miatt szoktak elhanyagolni különböző tényezőket, ám most látszik, hogy ha figyelembe vesznek eddig elhanyagolt paramétereket, újabb felfedezésekhez juthatnak. A kisebb portölcsérektől a víztölcséreken és tornádókon át a hurrikánokig megbízható becslések mondhatók az erejüket illetően a korábbiakhoz képest. Megállapítható tehát, hogy 1-2°C változás hány %-ban erősíti, avagy gyengíti a kialakuló jelenséget. A megállapítás nem újszerű, mivel korábban a meteorológusok tettek hasonló megfigyeléseket, miszerint a világtenger hőmérsékletének enyhe emelkedésével erősödtek a hurrikánok az elmúlt 50 évben. Nilton Renno az új modellt nemcsak a földi időjárási jelenségek, hanem az űridőjárás jellemzésére is alkalmazza, ugyanis kutatóként részt vesz a Phoenix-szonda Marson dolgozó munkájában, ahol az előre jelzett és megfigyelt szélsebességeket, valamint a porördögök elõfordulási gyakoriságát vizsgálja. Forrás: [origo]

Szerző: Tüskés Boglárka
Megjelent: 2008.07.25 15:10


Hirdetés

Kapcsolódó hírek

Sosem volt még ilyen meleg a március, mint idén
Olyan meleg az Atlanti-óceán Afrika partjainál, mintha június lenne
2022 volt az eddigi legmelegebb év több Európai országban