Olyan meleg az Atlanti-óceán Afrika partjainál, mintha június lenne

Lassan egy éve minden nap megdől a tengerfelszínek hőmérsékleti rekordja.

Változatlanul soha nem látott magasságban van tengerjeink vízhőmérséklete. A rekord 2023. márciusában kezdődött, és azóta nem volt olyan nap, hogy ne dőlt volna meg a korábbi rekord - írja az Ars Technica.

Az alábbi grafikonon az északi és déli 60-adik szélességi fok között mért tengerfelszínhőmérséklet-átlagát láthatjuk. Az idei évet a fekete, tavalyi évet a narancssárga, a korábbi éveket szürke színű vonalak jelzik.

A tengerfelszín átlaghőmérséklete | Forrás: NOAA OISST / ClimateReanalyzer.org

Miközben a hivatalos hurrikánszezon csak júniustól indul, a meleg tengervíz kipárolgásából létrejövő viharok idén a szokásosnál több energiát nyerhetnek a megszokottnál jóval melegebb vizekből.

"Az Atlanti-Óceán trópusi részének keleti felén, jó négy hónappal korábban, már most júniusinak megfelelő vízhőmérsékletek mérhetők" - mondta Brian McNoldy, a Miami Egyetem hurrikánkutató professzora.

"Ez nagyon szokatlan, hogy ilyen hosszú időn át és ilyen jelentősen megdőlnek a korábbi rekordok."

"A diagram alapján 1-2 fokkal van melegebb a megszokottnál, mely elsőre nem hangzik soknak, de a vízhőmérsékletben ez óriási energiatöbbletet jelent. Szemben a szárazfölddel, aminek csupán a felső néhány métere változtatja nappal és éjszaka a hőmérsékletét,

a több ezer méter mély óceánok óriási mennyiségű hőenergiát képesek felvenni. Hogy helyenként 2, 3, néhol 4 fokkal is melegebb a víz, az egészen rendkívüli."

- tette hozzá.

A vízhőmérséklet eltérése az átlagtól | Forrás: ClimateReanalyzer.org

Hogy is lehetséges ez? Az óceánok az elmúlt évtizedekben keletkezett pluszhő nagyjából 90%-át képesek a légkörből elnyelni. Az így elnyelt hőenergiát aztán a mélyebb vízrétegekbe is elszállítják, mely ott is jelentős hatással lehet az élővilágra.

Ha a felszíni víz nagyon felmelegszik, az gátolhatja, hogy a mélyből a hűvösebb vízzel együtt tápanyagok keveredjenek fel. A fitoplanktonok a szükséges tápanyagok híján kevesebb szenet lesznek képesek megkötni, ami az éghajlatváltozást fékezné. A melegebb víz ráadásul kevesebb oxigént tud megkötni, amely szintén hátrányosan hat a tengeri élővilágra.

A közelmúltban a Szaharából is kevesebb homokot fújt ki a szél az Atlanti-óceán fölé, a porfelhő hiánya miatt kevesebb napfényt ver vissza a légkör, és még több hősugárzást kénytelen elnyelni a tenger.

Szintén hatással van a tengerekre a 2020-ban elfogadott szabályozás, amely drasztikusan csökkentette a tengeri hajózás kén-dioxid kibocsátási határértékeit. A rövid idő alatt 75-80%-kal csökkent szennyezés pozitív fejlemény az emberi egészség számára, ugyanakkor a szmogfelhők eltűnése miatt is több hősugár éri el a tengereket.

Februári hurrikánoktól ugyanakkor nem kell tartani, a trópusi ciklonok kialakulásához szükséges, de nem elégséges feltétel a meleg tengerfelszín

- húzta alá McNoldy. Az év elején hiányzik még az alacsonyszintű szélnyírás, ami a ciklogenezist segítené.

A legfrissebb előrejelzések alapján nyártól a mostani El Nino fázis várhatóan La Ninára vált vissza, mely a statisztikák alapján segíti a hurrikánok létrejöttét. Ez és a szokásosnál jelentősebb tengerfelszín mozgalmas hurrikánszezont vetít előre.

Szerző: Szente-Varga Bálint
Megjelent: 2024.02.22 9:35


Hirdetés

Kapcsolódó hírek

Sosem volt még ilyen meleg a március, mint idén
2022 volt az eddigi legmelegebb év több Európai országban
Eltűnt Európából a hó