Elsőként az áprilisi Lyridákat figyelhetjük meg, melynek aktivitása április 16. és 25. közé esik. A maximum 22-én, vasárnap hajnalban várható. Mivel előtte való nap, 21-én lesz újhold, az egyáltalán nem fogja a megfigyelést zavarni. A raj ZHR nagysága (óránkénti darabszám) általában 18 körül van, de előfordult már váratlan kitöréskor 90 feletti érték is. Ezeknek a kitöréseknek az oka egyelőre ismeretlen, de minden alkalommal van rá remény.
A rajtagok sebessége 49 km/s, tehát viszonylag gyorsak, így rövid ideig láthatóak az égen. A Lyridákat az éjszaka második felében érdemes figyelni, a nevét adó csillagkép, a Lyra (Lant) irányából érkeznek a Föld légkörébe. Mivel a radiáns hajnalban már magasan jár az égen, ezért bármelyik irányban, az ég bármely területén feltűnhetnek.
A másik raj idén tavasszal az Éta Aquaridáké, mely a híres Halley üstököshöz kapcsolódik. A Föld a Halley üstökös pályáját kétszer is keresztezi egy évben. Elsőként tavasszal, ekkor láthatjuk az Éta Aquaridákat, másodszor pedig ősz közepén, ekkor az Orionidák meteorrajként figyelhető meg. Az Éta Aquarida raj aktivitása április 19. és május 28. között zajlik. A maximum május 6-án, vasárnap hajnalban várható.
Ezen az éjszakán lesz telihold is, de mivel ennek a rajnak a radiánspontja csak 2-3 órával kerül a horizont felé napkelte előtt, így a Hold nem nagyon fogja befolyásolni a megfigyelést. A raj ZHR értéke 70 körüli sebességük 60 km/s. A névadó csillagkép, az Aquarius (Vízöntő) területéről érkeznek majd látszólag a meteorok, de mivel a radiánspont nagyon alacsonyan helyezkedik el, ezért ettől kevesebb meteort lehet megfigyelni. Viszont az Éta Aquaridáknak vannak talán a leghosszabban látható meteorjai, mivel alacsonyan lépnek be a légkörbe, ezért egyes rajtagok hosszan, akár több másodpercig is láthatóak az égen.
Szerző: Jónás Károly
Megjelent: 2012.04.17 17:52