Az idei év mindegyik hónapja újabb és újabb hőséget mért a sarkvidékre, hőmérsékleti-rekordok dőltek, hőhullámok okoztak a megszokottnál jóval melegebb időt Szibériában. A korábbi évek átlagához képest májusban például előfordult az is, hogy nagy területen 8 fokkal magasabb volt a havi átlaghőmérséklet.

Korábban beszámoltunk arról is, hogy a sarki jég a megszokottnál hamarabb indult olvadásnak, a napokban pedig 38 fokot mértek a sarkkörön túl.

A hőség mellett a

bozóttüzek is elszaporodtak

a térségben, jelenleg is közel 10 ezer négyzetkilométernyi terület áll lángokban. Az Európai Unió légköri megfigyeléseket végző (CAMS) programja által közzétett információk szerint az aktuális műholdképek azt igazolják, hogy a szibériai bozóttüzek a hetekben pontosan ugyan ott kaptak lángra, ahol előző évben megfigyelték őket. A jelenség magyarázatára a zombitűz elnevezést hozták létre, mely annyit takar, hogy az elmúlt évből visszamaradt, eddig a felszín alatt meghúzódó parazsak újra nyílt tüzeket okoznak a térségben a nyár beköszöntével.

Műholdképek: Sentinel

A mélyben, a tőzegtalajban meghúzódó parázs hónapokig sőt évekig is képes kihúzni, különösen, ha hó híján nincs lecsorgó csapadék, ami eloltsa, akárcsak az idén - mondta a Moscow Times-nak Grigorij Kuksin, a Greenpeace erdőtüzekkel foglalkozó aktivistája. 

Dr. Mark Parrington, a CAMS vezető tudósa nyilvánosság elé tárta, hogy a sarkkörön túli tüzek idén intenzívebben égnek, mint korábban, és nap mint nap növekednek. A kártékony hatás nemcsak a tűz jelenlétéből és az égésből adódik, hanem mivel a tőzegek szén-dioxid elnyelése rendkívül hatékony, pusztulásuk szintén súlyos következményeket jelenthet a Föld éghajlatára nézve.

Szerző: Szabó Bea
Megjelent: 2020.06.22 14:24