Ó-Romániának - mindazon területnek, amely már az első világháború előtt is az országhoz tartozott - nyugati, a Kárpátok déli előterében elterülő része Havasalföld. Magyar neve feltehetően nem téli havas voltából ered, hanem a "havasok alföldjét", vagyis épp a Kárpátok előterét jelenti. A felvétel teljes tavaszi pompájában mutatja a havasoktól a Dunáig elterülő vidéket. A kép nyugati szélén a Kárpátokon áttörő Olt folyót láthatjuk, amelynek vize néhány nagy tározóban szélesebben terül el, így könnyebben észrevehető. A román tájbeosztás szerint Havasalföldnek az Olt folyótól nyugatra elterülő (a képen már nem látható) része Olténia, míg a keleti oldal a fővárosnak, Bukarestnek is helyt adó Munténia. A terület és az ország déli határa a Duna folyam, ettől délre már Bulgáriát találjuk. A Havasalföld északi határát a havasok jelentik, és ilyenkor, április végén, de egészen júniusig a csúcsokon valóban havat találunk. A legmagasabb a 2500 méter fölé emelkedő Fogarasi-havasok. Ennek északi oldalán már Erdélyt találjuk. A hegyeket a sötét színű, barnás bükk- és sötétzöld fenyveserdők vonala egyértelműen megmutatja, az előterükben látható tömör, egyszínű zöld területek tölgyeserdők. A Kárpátoknak a képen is látható legkeletebbi, a Bodza-folyótól északra elterülő része, a Háromszéki-havasok (román nevén Vrancea-hegység) a térség földrengésektől leginkább sújtott része, a legutóbbi, a Richter-skála szerint 5,3-as erejű rengés április 25-én, az elmúlt szombaton adott okot riadalomra. A kép érdekességét jelenti még az errefelé is elterjedt repcetáblák virágzása. A rikító sárga szín az űrből is jól látszik; különösen a folyók mentén találunk ilyen élénk színű, kisebb-nagyobb táblákat. A Terra műhold MODIS-rendszerének felvételét április 27-én rögzítettük az ELTE műholdvevő állomásán.

Szerző: Timár Gábor - Kern Anikó (ELTE)
Megjelent: 2009.04.28 20:55