Bizonyára sokakban felmerül a kérdés, hogy ha az előrejelzésekben szerepel az, hogy egy adott tájegységen zápor várható, akkor mégis miért maradt szárazon a kertje? Viszonylag erre egyszerű a válasz, csak meg kell értenünk, hogy mit is jelent az, hogy eső, zápor, zivatar, és mi a különbség ezek között az alapvető meteorológiai fogalmak között, illetve mit is jelent egy előrejelzésben ezek feltüntetése.

Mi a különség eső és zápor között?

Az egyik legfontosabb különbség az eső és a zápor között, hogy különböző felhőtípusokból hullik. Még az eső nagyobb területet érinthet, addig a zápor lokális csapadék. Ez azt jelenti, hogy ebben az esetben, ha kialakul egy záport hozó felhő, akkor az csak néhány négyzetkilométert fed le, és a továbbhaladása során is csak pár kilométeres sávban hullik belőle csapadék. Ezen felhők, melyek a záporokat okozzák, néhány kilométertől pár 10 kilométerig terjedő vonal mentén mozognak. Tehát egy keskeny, viszonylag rövid sávot érintenek. Egy térségben több ilyen is kialakulhat, de ebből kifolyólag logikusan következik az is, hogy minden települést ez nem érint. Míg az egyik településen egy kiadós locsolást okoznak, addig a szomszédos település földjei szárazak maradnak, de akár egy településen belül is jelentkezhet ez az eltérés a lakott terület két fele között.

Xixo nevű felhasználónk korábbi fotója, melyen jól látszik, hogy a záporeső csupán egy vékony sávban hullik a felhőből. Köszönjük a felvételt!

A zivatar nem más, mint egy továbbfejlődött zápor, melyhez elektromos jelenség, villámlás társul. A villámokat kísérő hangjelenség a dörgés. Viszont, ha

csapadék még nem hullik, de halljuk a dörgést, akkor száraz zivatarról beszélünk,

de ekkor, és csakis ekkor beszélhetünk erről. Este, éjjel a villámok fényei nagyon messziről is látszanak, akár 100 km-es távolságról is, de amíg a dörgést nem halljuk, addig nincs száraz zivatar. A dörgés adott környezeti viszonyoktól függően - hogy mennyire száraz, vagy nedves a levegő, milyen a hőmérséklete, nagyváros zaja, stb. – maximum 10-15 km-es távolságból hallható.

Rippel Erik felvétele jól tükrözi, hogy mi biztonságban vagyunk esernyő nélkül is a megázástól, még pár kilométerre tőlünk kiadós locsolást kap a táj egy futó zápor által. Köszönjük a fotót!

Tehát elsősorban a nyári félévben, amikor a csapadék főként záporok formájában érkezik, figyelembe kell vennie mindenkinek azt az alapvető meteorológiai tulajdonságát, hogy lokális jellegű a csapadékhullás. Ezért az előrejelzések is csak adott térségre tudják megadni, ha adottak a légköri feltételek, hogy az ország mely részein alakulhatnak ki záporok.

Az előrejelzések nem egy adott pontra vonatkoznak,

hanem egy adott régióra, de az előforduló jelenségek miatt a térségre az erősebb, veszélyesebb jelenség jelenítődik meg, ugyanis, ahol kialakulhat zápor, zivatar, ott fel kell készülni a velük járó következményekre.

Bosszankodó szervezők, aggódó mezőgazdászok

Jön a zápor, de a földeknek csak egy része kap az éltető csapadékból. Hódos Tamás felvétele, köszönjük!

A fentiek alapján tehát nehéz, és nem is lehet több napra pontosan megmondani például egy szabadtéri rendezvény esetén, hogy az adott helyszínen az adott nap adott időpontjában kialakul-e zápor, vagy az a zápor pár kilométerrel arrébb halad-e el a rendezvényt teljesen kikerülve. De a mezőgazdászoknak is bosszúságot okoz, ha mindig a települést öntözik meg ezek a felhők, még a határban lévő földeket állandóan szárazon hagyják.

És a szuperszámítógépek?

A számítástechnika napról napra újabb fejlesztésekkel, teljesítménynövekedéssel rukkol elő, viszont ezek a kitolt határok is még mindig kevesek ahhoz, hogy a végtelen soknak tűnő meteorológiai egyenletrendszereket a Földünk minden egyes pontjára, településére kiszámolják.

Borítókép: Rippel Erik

Szerző: Berceli Balázs
Megjelent: 2017.06.09 12:53