A londoni Természettudományi Múzeum és az Aberdeeni Egyetem munkatársaiból álló kutatócsoport egy 5 km magas hegy anyagának vizsgálatakor nagy valószínűséggel megtalálta az élethez szükséges anyagok nyomait.
A NASA és az ESA (Európai Űrügynökség) által szolgáltatott anyagokat vetették vizsgálat alá, mely eredmények a Nature Geoscience című tudományos folyóiratban is megjelentek. A kutatócsoport szerint az eredmények azokat a feltételezéseket támasztják alá, miszerint lehet élet a Marson felszín alatt mikroorganizmusok formájában. Ugyanakkor, meteoritok becsapódásakor az ütközéstől kőzetdarabok repülnek a magasba, melyek távol eshetnek le a becsapódás helyétől, így az eredeti helyétől távolabb is lehet találni a tanulmányozás szempontjából érdekes kőzeteket. A McLaughlin-kráter is egy ilyen helynek számít. Ezen a területen olyan kőzeteket találtak, melyeknek formáját minden bizonnyal víz hozhatta létre, erre utalnak a lekerekített élek, de sok más kerek, bogyó alakú kőzetre is rábukkantak. A Curiosity segítségével a kutatók megállapították, hogy iszapkőre, homokkőre jellemző tulajdonságokkal bírnak a Marson talált kőzetek. Ezek olyan üledékes kőzetek, melyek nagyobb daraboktól válhattak el, azonban túl nagyok ahhoz, hogy szél szállítsa őket, így nagy valószínűséggel a víz játszhatott szerepet a vándorlásukban. A kutatás eredményei még homályosak a nagyközönség előtt, de valószínűleg kálcium-szulfátot és nagy mennyiségű hidrogént is tartalmazhatnak a vizsgált anyagok, ahogy azt a fenti ábra is mutatja.
Dr. Joseph Michalski geológus, a Természettudományi Múzeum vezetője szerint nem tudjuk még most sem pontosan, hogyan is fejlődött ki az élet a Földön, de nagy valószínűséggel a felszín alatt kezdődhetett a folyamat, ahol az élő szervezetek védve voltak a korai Föld kegyetlen felszíni körülményeitől. A Földön hosszú ideje folyamatosan zajlanak geológiai folyamatok, így a tudós szerint nem tudhatjuk meg pontosan, hogy ezek milyen hatással voltak az akkori élőlényekre, a korai evolúcióra. Ugyanakkor a Mars történelmében nem tudjuk még, hogy jelen volt-e az élet, de ezen marsi kőzetek tanulmányozása sokat segíthet abban, hogy a Naprendszerben milyen vegyi folyamatok zajlottak le a múltban. A kutató szerint nem az a megoldás, hogy lefúrunk a talajba élet után kutatva, hanem az, hogy a meteoritok becsapódási krátereiben vizsgáljuk meg a felszínen található kőzeteket, melyeket a becsapódás ereje jutatott elő a mélyebb rétegekből, valamint itt a lehetséges folyadékok is a felszín közelébe kerülhetnek.
Az Aberdeeni Egyetem geokémikusa, John Parnell professzor szerint ez mind rámutat arra, hogy a Föld és a Mars tanulmányozása közel áll egymáshoz, függnek egymástól. Elmondta, hogy fontos a kontinens belsejében és az óceánokban élő mikrobák vizsgálata, melyekből következtetni lehet arra, hogy a Marson korábban lehetett-e élet, valamint a korai Földön hogyan maradhattak fenn és fejlődhettek tovább az élőlények. Annak a vizsgálata is fontos, hogyan tudtak alkalmazkodni az élő szervezetek a változékony körülményekhez, mint például a meteoritbecsapódásokhoz, jégkorszakokhoz.
Forrás: BBC, Index.hu, NASA, csmonitor.com