Viharciklon

A kimélyedt ciklon Izlandtól délre, valamint a Brit-szigeteknél 130 km/órát is meghaladó széllökéseket, 10-13 méteres hullámokat okozott.

A Met Office legutóbbi analízise alapján a középpontjával Izlandtól délnyugatra elhelyezkedõ, igen kimélyedt ciklonban a légnyomás már 960 hPa alá süllyedt. A viharciklon igen gyorsan, északkeleti irányban mozog, várhatóan ma éjjel éri el legfejlettebb állapotát, központjában ekkorra a légnyomás 950 hPa alá fog süllyedni. A ciklon hosszú frontrendszerének köszönhetõen Nagy-Britannia és Izland szigetének lakosai igen nagy mennyiségû csapadékra, utóbbiak orkán erejû szélre készülhetnek. A szél az egész frontvonal mentén viharos lesz, helyenként akár a 150 km/órát is meghaladó orkán erejû széllökések is elõfordulhatnak. A nyílt óceánon akár 15-20 méter magas hullámokat is korbácsolhat a szél. FRISSÍTVE: Az EUMETSAT által ma délután rögzített mûholdképeken már gyönyörûen kirajzolódik a hosszan elnyúló, spirális felhõkar. A központi légnyomás a ciklonban ma hajnalra 950 hPa alá süllyedt! FRISSÍTVE: Csütörtökön Izland szigetétõl délre helyenként 130 km/h-t is meghaladó széllökéseket mértek, a legerõsebbek valóban megközelítették a 150 km/órát. Nem meglepõ tehát, hogy az óceánon helyenként 10-13 méteres hullámokat korbácsolt a szél. A Brit-szigeteken, egészen pontosan a Skót felvidék egyes területein a széllökések szintén meghaladták a 130 km/órás értéket. A GFS modell futtatásain, valamint az EUMETSAT és a METEOSAT mûholdképén az érdeklõdõbbek napról napra figyelemmel követhetik a ciklon fejlõdésének szakaszait. Hevesebb viharciklonok kialakulására a megfigyelések szerint évente átlagosan csak néhány alkalommal számíthatunk, általában a téli hónapokban. Ilyen képzõdmények esetén a ciklonképzõdési folyamat 5-10x gyorsabb a hagyományos ciklongenezisnél és gyakran erõs, orkánerejû szelek, valamint kiadós esõzések kísérik. A legemlékezetesebb viharciklonok közé sorolható a márciusi Emma névre keresztelt vihar, amelynek szokatlan hosszú élettartama volt: a Sziklás-hegység lábánál alakult ki, ám a polárfront mentén található hõmérsékleti különbségeknek, valamint a zonalitás kinetikus energiájának köszönhetõen egészen Európáig el tudott jutni. Sok ember emlékezetében él még szerintem a tavaly pusztító Kyrill, illetve a hozzájuk nagyban hasonlító, még 2004-ben Tátrát letaroló vihar is, melynek nyomai sajnos még ma is meglátszanak. A téli félteke Rossby-övének meridionális hõmérsékleti gradiensei az utóbbi években igen markánsnak bizonyultak, s ez igen kedvezõen hat a viharciklonok kialakulásához. Forrás: EUMETSAT, Icelandic Meteorological Office, GFS, OMSZ

Szerző: Kurunczi Rita
Megjelent: 2008.10.08 22:27


Hirdetés

Kapcsolódó hírek

Porördög kavarta fel a szombat délutánt
Ingunn viharciklon: 224 km/órás széllökést mértek a norvég partokon
48,8 Celsius-fok az új hivatalos európai melegrekord