Mi is ez a jelenség?
A hideg levegőpárna egy olyan inverziós hőmérsékleti eloszlás a légkör alsó 1-1,5 km-es részében, amit legkönnyebben a légállapotgörbe vertikális szerkezetének leírásával érthetünk meg.
Az állapotgörbében (a jobb oldali fekete vonal a hőmérséklet, a bal oldali a harmatpont geometriai görbéje) látható törés (inverzió vagy izotermia) alatt "található rész" tulajdonképpen a hideg légpárna.
Előfordul, hogy a magasabb hegyeink ilyenkor kilógnak a vastag felhőtakaróból, így például a Kékesen napos, az átlagosnál jó 5-6 fokkal melegebb idő uralkodik.
A kialakult rétegződés stabil réteget képez, ami konzerválja az inverzió alatti rétegeket, így a magasban érkező meleg légtömegek nem tudnak rá hatást gyakorolni, ezért akár hetekig is fent tud maradni. Az alsó rétegben keletkező mozgások megszűnnek, mivel önmagukat fékezik, a szennyezőanyagok koncentrációja megnövekszik, a napi hőmérséklet ingása pedig erősen csökken - ezt tapasztalhattuk az elmúlt időszakban is, a kialakult időjárási helyzet nagyban hozzájárult a szmogriadóhoz is.
A hideg levegőpárna megszűnése
A nyugalomba került hideg levegőpárna csak a rajta kívül keletkező, szinoptikai méretű változások hatására tud megszűnni. Például a magas légkörben ható erős hideg advekció, és az ezzel járó magassági szél által keletkező turbulencia képes a felszakítására, a felszakadozás mértéke az ezt kiváltó hatás erősségétől függően lehet teljes vagy részleges. Ezt a hatást a talaj közelében érkező erős hidegfront szintén képes kiváltani. Megszűnése után a talajközelben a levegő hőmérséklete emelkedést mutat, míg a magasban ennek ellenkezője tapasztalható - de egyelőre ettől nem kell tartanunk.
Szerző: Kurunczi Rita
Megjelent: 2011.11.21 17:05