KORFU
Korfu Görögország legészakibb szigete, csücskétől az albán partok mindössze 2.5km-re találhatóak. Csodálatos fekvésének, természeti szépségeinek és mediterrán klímájának köszönhetően az egyik leglátogatottabb sziget. Dús, örökzöld növényzet (ciprusok, olajfák, narancsfák, fenyőerdők) borítja, ezért zöld smaragd szigetként él a köztudatban. Nyaralásunk során érdemes ellátogatni a főváros kikötőjébe, a szigeten található erődítményekhez, püspökségekhez. Este hangulatos sétákat tehetünk a szűk, zeg-zugos utcákon. Sétáink közben rengeteg történelmi emlékre is bukkanhatunk, hisz egykor rómaiak, bizánciak, velenceiek harcoltak itt. Napóleon, II. Vilmos császár, Sissi királyné és Fülöp herceg neve szintén szorosan kapcsolódik Korfuhoz. A léghőmérséklet májusban: 23 Co , a víz 18 Cokörüli, augusztusra azonban már jelentősen felmelegszik: 32 Co levegő mellett a víz 23 Co- -os. Sétáink közben rengeteg történelmi emlékre is bukkanhatunk, hisz egykor rómaiak, bizánciak, velenceiek harcoltak itt.

KRÉTA
Görögország legnagyobb szigete Kréta. 4000 éves múlttal rendelkező történelmét azt hiszem senkinek nem kell bemutatnom. Szépséges tájai, kultúrájának ősi nyomai milliókat vonz minden évben. Enyhe mediterrán éghajlatának köszönhetően a csapadékos tél után száraz, forró nyárral várja a turistákat. Érdemes megnézni a Knosszoszi Palota romjait, Iraklionban járva pedig Zeusz egykori szülőhelyét. Kihagyhatatlan Nikolaosz városa is, árnyas lagúnái, a sétálóutcák tavernái igazi görög hangulatot ébresztenek az emberben.

RODOSZ
A Dodekádosz szigetcsoport tagját dús növényzete és tarka rétjei miatt "a rózsák és a nap szigetének" is nevezik. Rodosz igen gazdag antik és középkori emlékekben; itt tallálható a 32 m magas Rodoszi kolosszus (a világ egykori 7 csodájának egyike). Az egyiptomi, arab, perzsa, velencei uralmak hatása a városokat járva várak, díszes paloták, mecsetek, minaretek formájában érvényesül. A nagy piacterek mellet rengeteg üzletsor is vár a nézelődőkre. A lakosok közül sokan még ma is művelik a szőnyegszövést, a kerámia és fazekas mesterséget.

Szerző: Kurunczi Rita
Megjelent: 2008.07.22 17:00