Vajon felhasználhatók az erdőtüzek a Föld hűtésére?

A nagyobb erdő-, bozóttüzek és vulkánkitörések füstje ugyanis a felső légkörbe jutva hűtheti a bolygót.

Egy a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) által vezetett kutatócsoport futótűz tanulmányai betekintést nyújtanak a bolygónkat hűtő folyamatokba. A kutatók modellezései alapján egy nap alkalmazható lenne az a dinamika, amely a nagy kiterjedésű tüzek füstjét a felső légkörbe juttatja és ezáltal

átmenetileg hűti a bolygót. 

A kutatást a 2017-es óriási tűz felhője ihlette, ami a Csendes-óceán északnyugati részén alakult ki. Vizsgálták, hogy a Nap hője képes-e a sztratoszférába emelni fényvisszaverő anyagot a hőt elnyelő részecskékkel. Így a fényvisszaverő anyag tompítja, elhomályosítja a napfényt és hűti a bolygót. Az úgynevezett napenergiával működő emelés mechanizmusáról részletesen ebben a cikkben számolnak be. A modell alkalmasságát a 2017-es eset sikeres demonstrációjával igazolták. 

Azt már régóta tudjuk, hogy a nagyméretű vulkánkitöréseket gyakran globális lehűlési periódus követi. Hónapokra, akár évekre csökkenthetik a felszíni hőmérsékletet a sztratoszférába jutó különböző részecskék, amelyek tompítják, elhomályosítják a beérkező napfényt. A közelmúltban pedig megfigyelték, hogy a nagyobb erdő- és bozóttüzek, valamint vulkánkitörések magas füstoszlopokat hoznak létre, a kialakult pirocumulonimbusz felhők teteje a sztratoszféráig ér.

Pirocumulonimbusz felhő (forrás: NOAA)

A füstrészecskék a vizsgált esetben tovább emelkedtek a sztratoszférában és további kilenc hónapig fennmaradtak. A napfény sztratoszférikus aeroszolokkal való visszatükrözése eredményesen utánozta egy nagy vulkánkitörés hatását. Ma erre nincs meg a technológiánk, hogy nagy mennyiségben ilyen magasságba (~20 km), ilyen részecskéket egyenletesen eloszlassunk, de a természet megmutatta nekünk, hogy a jövőben ez egy lehetséges módszerként vetik fel a kutatók. Ugyanakkor a módszer valószínűleg nem kívánt hatásokkal járna, például emelkedne a sztratoszféra hőmérséklete, az ózonréteg csökkenne és a felszíni csapadékmennyiséget is megváltoztatná. A tanulmány célja viszont nem a bolygóhűtési módszerek kidolgozása, hanem csupán egy jövőbeli, átmeneti lehetőség bemutatása volt.

Forrás, borítókép: NOAAScience Advances

Szerző: Herrmann Dóra
Megjelent: 2021.05.29 17:05


Hirdetés

Kapcsolódó hírek

Lángol a török riviéra a 40 fokos hőségben
Tűztornádót és füstördögöt fotóztak Pécs határában
Már felettünk is megfigyelhető az erdőtüzek füstje