Az El Nino (a gyermek) jelenség már nagyjából egy évszázada ismert, és a világ számos pontján érezhető a hatása bizonyos, nem teljesen szabályos időközönként. Azonban ezek a jelenségek többnyire negatív hatással vannak életünkre.

Normális helyzet esetén

Ha meg akarjuk érteni az El Nino jelenséget, először is azzal kell tisztában lennünk, hogy mihez képest okoz anomáliát ez a jelenség. Alapesetben Dél-Amerika nyugati partjainál, elsősorban Peru és Ecuador partjainál a melegebb tengervíz helyébe valamivel hidegebb tengervíz áramlik fel az óceán mélyebb rétegeiből, így az adott térségben normális eloszlású és mennyiségű csapadék hullik, valamint a hidegebb tengervíz a halászatnak is kedvez az oxigéndúsabb víz miatt. A felszínen lévő melegebb tengervizet a passzátszél elszállítja a partok felől nyugati irányba Észak-Ausztrália és Indonézia térségébe, így itt csapadékos időjárás lesz a jellemző.

Peru egyik fő bevételi forrása a halászat (Kép forrása: archive.peruthisweek.com)

Mi is az az El Nino?

Amikor El Nino-ról beszélünk, akkor az alaphelyzethez képest sokkal gyengébbé válik a passzátszél, melynek elsődleges oka az, hogy a Csendes-óceán keleti- és nyugati medencéje közötti légnyomáskülönbség lecsökken (SOI: Déli Oszcillációs Index, mely az El Nino erősségének a mérésére szolgál, és a cirkuláció erősségét a Tahiti és Darwin közötti nyomáskülönbség határozza meg). A legyengült passzátszél miatt Dél-Amerika nyugati partjaitól nem távolodik el a melegebb tengervíz, sőt, erőteljesebbé válik annak felhalmozódása (volt olyan El Nino év, mikor 7 fokkal volt melegebb a felszínen a tengervíz), így sokkal több nedvesség párolog a légkörbe. (Ennek ellentett párja a La Nina, mikor sokkal erősebbé válik a passzátszél, így sokkal több meleg víz szállítódik el a perui partoktól, így az átlagosnál hidegebbé válik a tengervíz).

Összefoglaló a dél-amerikai árvizekről (Forrás: World News Channel)

Ez a hatás egy egész láncreakciót indít el a Föld időjárásában december környékén, mely akár néhány évig is jellemző lehet. Így télen Dél-Amerikában Peru és Ecuador időjárása sokkal csapadékosabbá válik, özönvízszerű esőzések köszöntenek be, ez jellemző lesz Dél-Amerika délkeleti részére is, valamint az USA déli, délkeleti területeire is, valamint az Egyesült Államok nyugati partvidéke is sokkal csapadékosabbá válik. Ezzel szemben Ausztrália térségében sokkal szárazabb lesz az időjárás, mivel nem érkezik meg a térségbe az esőzést biztosító melegebb tengervíz. Ugyanakkor Délkelet-Ázsiában a monszun is valamivel kevesebb csapadékot okoz, valamint szárazabbá válik Afrika délkeleti része és az Amazonas térsége is. Ezzel együtt melegebb idő lesz jellemző Japánban, valamint Észak-Amerika északnyugati és északkeleti térségében. A nyári félévben pedig Dél-Amerika északi része, Délkelet-Ázsia, valamint Ausztrália keleti és északi fele, illetve India időjárása válik szárazabbá, aszályosabbá, valamint az Atlanti-óceánon erőteljesebbé válik a hurrikánszezon.

Az El Nino hatása télen és nyáron (Térkép forrása: NOAA)

Az El Nino hatása világszerte

Az elmúlt majd egy hónapban a híradásokban is megfigyelhető volt, hogy extrémebb időjárási helyzetek alakultak ki a világ több pontján is. Mint ahogy az eseményekről a CNN is beszámolt, Dél-Amerika számos országában, mint például Argentínában, Brazíliában, Paraguayban és Uruguayban is a heves esőzések miatt a medrükből kiöntöttek a folyók százezrek életét keserítve meg ezzel. Az USA déli államaiban napok óta heves viharok tombolnak, többfelé tornádó is pusztított (ebben a térségben gyakran alakulnak ki tornádók tavasszal és nyár elején, de ebben az évszakban még ott is szokatlan, hogy tornádó pusztítson). Az USA nyugati területein sokkal csapadékosabb az idő az ilyenkor megszokotthoz képest, még a keleti, északkeleti államokban szokatlanul meleg idő köszöntött be az ünnepekre (New Yorkban karácsonykor 20 fok körüli hőmérséklet volt jellemző a délutáni órákban), de már az ezt megelőző hónapokban is átlag felett alakult a hőmérséklet. Ausztráliában a szárazabb időjárás miatt pedig tűzvész pusztít egy villámcsapás következtében, de a száraz, forró, szeles időjárás miatt a helyzet várhatóan nem fog javulni.

Tornádók pusztítottak karácsonykor az USA déli államaiban (Forrás: Reuters)

Európában mi a helyzet?

Ahogy Magyarországon, úgy Európa nagy részén sem volt fehér a karácsony, sőt, enyhe, helyenként kora tavaszias időben teltek az ünnepek ahol a ködmező feloszlott, és kisütött a nap. Még Moszkvában is nagyjából 10-12 fokkal volt melegebb az ünnepek alatt a decemberi átlaghoz képest. Ugyanakkor Spanyolországban erdőtüzek gyúltak a száraz időjárás miatt, ezzel szemben Angliában és Wales-ben is árvizek pusztítanak a sok eső miatt, több nagyváros, mint például Manchester és Leeds több kerülete is víz alá került a BBC beszámolója alapján. A hónap elején Izlandon pedig rekord mennyiségű hó esett.

A Brit-szigeteken is árvíz pusztít (Forrás: World Latest News)

Még van mit tanulnunk

Összességében megállapítható, hogy az El Nino jelenség egyértelmű hatást gyakorol a világ számos pontján, így a teljes amerikai kontinensen, Ausztráliában, Délkelet-Ázsiában, Délkelet-Afrikában, valamint Japán és India térségében, de a jelenség mozgatórugójához és a fő folyamatokhoz képest a legmesszebb fekvő térségekre, elsősorban Európára egyértelmű irányú hatásgyakorlást még nem tudunk teljes bizonyossággal megállapítani. Így fontos a jelenség további tanulmányozása, hogy az eddig megfigyelt anomáliák az előttünk álló újabb El Nino időszakban a megfigyeltekkel megegyezően jelentkeznek-e, vagy tapasztalható lesz eltérés, illetve Európa időjárását miként befolyásolja, illetve befolyásolhatja.

Forrás: CNN, BBC, World News Channel, World Latest News, thedailystar.net, NOAA, Reuters, archive.peruthisweek.com

Szerző: Berceli Balázs
Megjelent: 2015.12.28 16:36