Az énekes hattyú a Kárpát-medencében őshonos fészkelő volt, de a jelentős tájalakítások, mocsárlecsapolások miatt elhagyta e tájat.
„Az énekes hattyú azért érdekes, mert északi fajnak gondoljuk. A klimatikus változásokkal a fajok inkább dél felől északra haladnak (fészkelést tekintve), de vannak kivételek, illetve eltérések.
Mostanra alakult úgy vissza némiképp a hazai vizes élőhelyek rendszere, hogy a jelentősen megnőtt (és amúgy az ezredfordulótól terjeszkedő) északi állomány elért minket” — számolt be oldalunknak Selmeczi Kovács Ádám, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság tájegységvezetője.
Repülés közben | Fotó: Selmeczi Kovács Ádám
Elmesélése szerint az első hazai költés 2005-ben volt Dejtáron, az Ipoly-völgyében. Azóta szinte minden évben sikeres volt a költés, bár a 2019-es aszályos évben ez a pár áthúzódott egy szlovákiai tározóra: ez volt az első szlovák fészkelés.
Így fest a fészek madártávlatból | Fotó: Selmeczi Kovács Ádám
2021-ben azonban ez a pár is visszatért, sőt egy újabb pár is fészkelt már. Azok a Duna-Ipoly NPI által létrehozott vizes élőhelyrekonstukciós területen foglaltak helyet és nevelték sikerrel fiókáikat.
Csodás környezetben | Fotó: Selmeczi Kovács Ádám
2022 rendkívül aszályos év volt, ekkor egy pár sem jelentkezett sajnos. „Ezért is örömteli, hogy idén visszatértek ezek a madarak hozzánk és az Ipoly mentén újra van fészkelés, ezúttal megint Drégelypalánkon” — mondta Selmeczi Kovács Ádám.
Idén a hat tojásból négy kelt ki.
Drukkolunk, hogy ez a négy ki is repülhessen és ne essen ragadozók áldozatául.
Borítókép: Selmeczi Kovács Ádám
Szerző: Nagy-Kurunczi Rita
Megjelent: 2023.05.21 10:02