Hazánkat szerdán újra nedves léghullámok érik el, így folyatódik a változékony, záporesőkkel és zivatarokkal tarkított időjárás. A labilitási paraméterek igen jónak ígérkeznek ahhoz, hogy akár intenzívebb cellák is kialakulhassanak.
A jelenlegi modellfutások szerint helyenként - elsősorban a Dunántúlon, valamint a középső és déli, délkeleti országrészben - akár heves zivatarok is előfordulhatnak, melyeket jégeső, felhőszakadás (akár 25-30 mm-t meghaladó), illetve viharos széllökések is kísérhetnek.
Néhány érdekesség a zivatarfelhőkről:
- a zivatarfelhők növekedése igen gyors, akár 1000-1500 méter/perc (!) is lehet, élettartamuk pedig legtöbbször még a 30 percet sem haladják meg.
- általános magasságuk Közép-Európában 8-11 km, de akár a 16 km-t is elérhetik; monszun vidékeken viszont 19-20 km-es magasságig is feltörhetnek.
Konvektív cellák csoportosítása fejlettségük szerint:
- rövid életű, egyedi cellák (légtömegeb belüli zivatarok): nagy részük konvektív eredetű, általában elszórtan helyezkednek el. Legtöbbször a besugárzástól felhevült földfelszín felett szoktak keletkezni a nappali órákban, ezért hőzivataroknak is szokták őket hívni. Általában csak rövid ideig tartanak és nem terjednek ki nagy területre, és annak a rétegnek a közepes szelével mozognak, amelyekben elhelyezkednek.
- szupercellás zivatarok: nagy vertikális szélnyírás esetén alakulnak ki, a magasban erősebben fújó szél a Cb-ben egyik hatásként növeli a feláramlást, másrészt a szélnyírás az oka annak, hogy zivatartömb forgó mozgást tud végezni.
Mi várható a folytatásban?
Szerző: Kurunczi Rita
Megjelent: 2010.05.11 18:21