A városi hősziget vizsgálatának többféle módja van, de fontos kiemelni a módszerekben rejlő különbségek jelentőségét, mint például azt, hogy a földfelszíni mérésekből és a műholdas mérésekből meghatározott városi hősziget intenzitása (a városi és a külterületek szabad felszíne felett mért hőmérséklet különbsége) lényegesen eltér egymástól, hiszen a hőmérséklet mérése 2 méteren történik, míg a műholdas mérések a felszín hőmérsékletét mutatják.

A kutatók eddg a következő eredményekre jutottak:

-  a nappali órákban végzett mérésekből meghatározott városi hősziget hatás évi változékonysága jóval meghaladja az éjszakait;

-   a legintenzívebb városi hősziget a nyári hónapokban, nappal figyelhető meg, melyre 4-5 °C-ot meghaladó városi hősziget-intenzitás jellemző;

-   Budapest agglomerációs övezetében az évszakos felszín-hőmérsékleti anomáliák közötti eltérés nyáron és tavasszal meghaladja a 12, illetve a 8 °C-ot;

-   a belvárosi hősziget-centrum téli napokon 4-5 °C-kal hűvösebb, mint nyáron.

Melyik a 2 legmarkánsabban módosuló klímaparaméter?

       1. Hőmérséklet: A városi és a természetes felszínek eltérő energia-egyenlegének következtében általában hőmérsékleti többlet, ún. városi hősziget (urban heat island – UHI).  A külterületek felől a belváros felé haladva a külváros peremvidékén erőteljesen megemelkedik a hőmérséklet, itt a horizontális hőmérsékleti gradiens akár a 0.4°C/100 m-t is meghaladhatja.  Ezt lassú, de viszonylag egyenletes emelkedés követi, melyet csak a közbeékelődő parkok, tavak módosíthatnak valamennyire. A sűrűn beépített belvárosban észlelhető a legmagasabb hőmérséklet.  A hőszigetnek ezen túlmenően van egy a városi felszín fölé nyúló, vertikális kiterjedése is (akár 2-3000 m magasságig is kiterjedhet).        Budapest hőtérképe>>>

        2. Szél: A különböző méretű házaknak, házsoroknak eltérő módosító hatásai lehetnek. A felszín erős tagoltságának, az erősebb súrlódásnak köszönhetően a városokban a szél akár 20-30%-kal is gyengülhet, ugyanakkor,például egy, az utcával párhuzamos áramlás esetében az épületek széllel szembeni védelme akár meg is szűnhet, és az ún. csatornahatás következtében magasabb épületeknél akár többszörösére is nőhet a szélsebesség. Budapest széltérképe>>>

Összességében a meteorológiai paraméterek megváltozásai a természetes viszonyokhoz képest több terhelő hatást válthatnak ki, ami ronthatja a nagyvárosok lakosainak komfortérzetét, a levegőszennyezéssel párosítva pedig már kimutatható egészségrombolást is végezhet az élő szervezetekben. Budapest légszennyezettségi térképe>>>

Forrás: International Journal of Climatology, Atmospheric Research, Légkör, Academic Press