A légköri szén-dioxid napjainkban mért rekord mennyisége sokszor szóba kerül a globális felmelegedés és klímaváltozás kapcsán. A mennyiségen kívül a növekedés mértéke ad igazán okot az aggodalomra. Az utolsó jégkorszak utáni olvadáshoz képest, mely nagyjából 110 000 évvel ezelőtt volt, közel százszoros a növekedés üteme, de millió éves nagyságrendben sem történt még hasonló gyors növekedés.

A 400 ppm (parts per million) határt legutóbb 3-5 millió évvel ezelőtt érte el a CO2 mennyisége, ez a globális átlagot tekintve jelenleg 406 ppm. 

Mire is számíthatunk?

"Abban az időszakban a bolygó felszíni átlaghőmérséklete 2-3 Celsius-fokkal volt melegebb a mostaninál, a grönlandi, valamint a nyugat-antarktiszi jégtakarók elolvadtak, sőt a kelet-antarktiszi jég egy része is visszahúzódott, a jelenlegihez képest 10-20 méterrel megnövelve a tengerszintet" - írta a WMO.

A kutatók szerint a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből és az erdőirtásból származó rekordmértékű emberi kibocsátás mellett a Csendes-óceán trópusi vízfelszínének felmelegedését okozó El Nino jelenség is kulcsszerepet játszott a légköri szén-dioxid-koncentráció növekedésében.

Grafikon az elmúlt 800 000 év CO2 tartalmának változásáról, és az utolsó jégolvadási időszakok üteméről:

Forrás: Twitter/@OceansClimateCU

Párhuzam a szén-dioxid-koncentráció és az Antarktisz átlaghőmérséklete között:

Forrás: Twitter/@tasvo

Az emberiség korszaka előtt azonban bőven volt példa drasztikusabb CO2 mennyiségre. Több tíz millió évvel ezelőtt a 2000 ppm-et is meghaladta a mértéke:

Forrás: Twitter/@clqr

A hosszútávú rekordok antarktiszi jégfuratminták által elraktározott légbuborékok vizsgálatából, míg a rövidtávú adatok a hawaii Mauna Loa vulkánról származó mérések alapján készültek.

Borítókép: Twitter/@OceansClimateCU

Szerző: Szabó Bea
Megjelent: 2018.09.05 13:06