Czelnai Rudolf (meteorológus, akadémikus) neve minden bizonnyal ismerõsen cseng a meteorológia tudománya iránt érdeklõdõk körében, legutóbb A világóceán címû könyvével ajándékozta meg az olvasókat. Most szerdán, a Magyar Tudomány Ünnepének keretein belül pedig az MTA székházában tartott elõadást a következõ témáról: Mit jelent számunkra a Föld légköre, s mit tudunk róla? Az akadémikus külön kihangsúlyozta: szerinte az emberiség teljesen felkészületlen arra, hogy szembenézzen a következõ 50 évben fellépõ éghajlati problémákkal. „Az antarktiszi jégmagfúrásnak köszönhetõen, amelyben 10 európai ország vett részt, 740 ezer évre visszamenõen rekonstruálható a klíma, s ebbõl kiderül, hogy a földi éghajlat a múltban többször is változott. Ezek 100 ezer évente következtek be: a melegedés mindig gyorsabban zajlott, mint a lehûlés. Az utolsó ilyen változás 11 500 éve volt, azóta az éghajlat viszonylag egyenletes. Ezalatt fejlõdött ki civilizációnk, így nincs mit csodálkozni azon, hogy az emberek nagy többsége nem fogja fel a globális felmelegedés okozta problémák súlyosságát” - magyarázta a meteorológus. Míg a múltban a nagyobb átalakulások évezredek alatt mentek végbe, most az emberi tevékenység hatására a változások akár ötvenszer gyorsabban is bekövetkezhetnek, nem csoda, hogy az élõvilág nehezen tud alkalmazkodni ehhez. Az eddigi tapasztalatok alapján az emberek rosszabbul tûrik a meleget, mint a hideget. Például 2003-ban az Európán végigsöprõ hõhullám következtében 31 427 személy vesztette életét, ellenben a fagyhalálos esetek száma ennek harmada volt. "A bizonytalanság abban van, hogy a Föld, az óceán, légkör, és az élõvilág együttese idõre lebontva hogyan reagál majd a növekvõ üvegházhatás hatására. Ebbõl következik, hogy a kor égetõ kérdéseire, a Földdel, vízzel, légkörrel, energiahordozókkal kapcsolatos problémákra nincs külön-külön megoldás, ezen gondok egyikét sem szabad egymástól különválasztva kezelni, összefüggéseikben kell õket vizsgálni" - hangsúlyozta az akadémikus. Forrás: MTI, A Magyar Tudomány Ünnepe