Legtöbbünknek a japán Panasonic cég neve hallatán televíziók, fényképezők és kamerák jutnak eszünkbe - kevesen tudják, hogy a vállalat újabban az időjárás-előrejelzési piacra is belépett.

Először tavaly tavasszal érkezett a váratlan bejelentés, miszerint a cég az egyes légitársaságoknak már nem csak fedélzeti szórakoztatóelektronikát, hanem hús-vér időjárási prognózisokat is árul. Abból is egyenesen a legjobbat, állításuk szerint az időjárási modellek összehasonlításának aranystandardja, az 5 napos 500 hPa magasságanomália-korreláció beválása az évtizedek óta legpontosabbnak tartott európai ECMWF modellénél is magasabb.

A bejelentést már akkor is kétkedés fogadta, hiszen ezek az előrejelzések nem nyilvánosak, azokat szakértőknek is elvétve adják ki ellenőrzésre. Állításuk szerint annak a GFS modellnek a továbbfejlesztésével (és más előrejelző központoknak át nem adott repülőgépes mérések sokaságával) sikerült az első helyet kivívni, mely modell idén nyáron a szokásosnál is gyakrabban szállított téves prognózisokat.

Forrás: Panasonic Weather Solutions

A 2008 óta tartó fejlesztés eredményeként egy 11 ezer magos szuperszámítógép számolja azonos felbontás mellett kétszer olyan gyakran és 60%-kal több fáklyatagon az előrejelzést, mint az európai modell.

Másfél év hallgatás után aztán ismét beszélt a cég a modellről: az Irma hurrikán pusztítása után büszkén számoltak be arról, hogy még az amerikaiak által kifejezetten a hurrikánok útvonalának előrejelzésére használt modellnél is pontosabban jósolták meg a trópusi ciklon útvonalát. Kérdés persze, hogy ha ilyen jó minőségű ellenőrzés rendelkezésre áll, akkor azok információi alapján nem lehetne-e jobban felkészülni a várható pusztításra? - teszi fel a kérdést a Washington Post szerzője.

A tavalyi Joaquin hurrikán útvonalát is a Panasonic modellje jósolta meg a legpontosabban
Forrás: Panasonic Weather Solutions

Hogy miként sikerült a címvédő európaiak évtizedekre visszanyúló hegemóniáját megtörni? Több válasz is van.

Repülőgépes adatok: a Panasonic által kifejlesztett TAMDAR technológiával naponta több mint 3500 utasszállító repülőgépjárat által mért meteorológiai információkhoz kapnak hozzáférést, mely havonta 10-12 újabb géppel bővül. Gondoljunk bele, milyen részletesen (és milyen gyakran tudja) egy fel/leszálló repülőgép a légkör függőleges profilját mérni. Ehhez vegyük hozzá azt, hogy míg Ferihegyen naponta kb. 130 menetrendszerinti járat száll le és ugyanennyi fel, mindössze 2 meteorológiai balloneresztés történik.

Így néz ki egy felszerelt TAMDAR szenzor
Forrás: Panasonic Weather Solutions

Fejlettebb adatszűrés: számítógépes szimulációk futtatásakor kritikus fontosságú a rossz mérések kiszűrése. Hiába van például 99 jó mérésünk, ha a századikban véletlenül 5 fokkal melegebbet jelentenek. Egy ilyen mérés olyan heves feláramlást keltene, amely rövid távon is heves zivatar kialakulását hozhatná, előrejelzésünk pedig már 1 órára előre is teljes kudarcot vallana. A rossz észlelések kiszűrése számításigényes, mégis kikerülhetetlen feladat.

Fejlettebb adatasszmiláció: mivel nem ismerjük a légkör összes pontján a pillanatnyi értékeket, ezért azt valahogyan meg kell becsülnünk. Ehhez a korábbi prognózisok által előrejelzett értékeket használják fel, melyet a pillanatnyi mérésekkel korrigálnak - ezt hívják adatasszmiliációnak. A feladat nem triviális. Vegyünk egy szemléletes példát: mit tippelnénk, hány fok van egy szeptemberi reggelen Galyatetőn, ha Gyöngyösön 20 fok és szélcsend és mennyi, ha 20 fok és erős északi szél? (Segítség: előbbi esetben valószínűleg a völgyben van hidegebb, utóbbi esetben a főnhatás miatt a hegy leszálló oldalán az ország többi részénél is melegebb lehet a levegő).

Mindezeken felül természetesen a különböző fizikai folyamatok (csapadék képződése, a hősugárzás terjedése és szóródása a levegőben, de még az óceán vizének átkeveredésének) pontosabb leírása mind-mind külön figyelmet kapott a fejlesztés során. 

A fentieken felbuzdulva mégse tartsuk vissza a levegőt, amíg nyilvánosságra kerülne a prognózis, a cég ugyanis tisztában van azzal, hogy dollármilliárdokat ér fejlesztése, melyet az adatok csupán szűk körnek történő értékesítésével tud legkönnyebben megkeresni. Egy tőzsdeguru pedig mit meg nem adna azért, ha elsőként tudhatná, hogy két hét múlva a Mexikói-öböl olajfúrótornyai hurrikán miatt fognak leállni.

Szerző: Szente-Varga Bálint
Megjelent: 2017.09.26 13:08