Történelmi hőhullám tör az Északi-sarkvidékre

Jelentős melegedés indult meg az északi sarkkörön túl, a szakértők rendkívül korai jégolvadásról beszélnek.

A globális felmelegedést Földünk legjobban megsínylő vidéke az északi hemiszféra magasabb szélességei. Úgy néz ki, az idei tavasz jelentős szerepet vállalt ebből a melegedésből. A múlt hónap átlaghőmérséklete közel 9 fokkal rúgott a korábbi évek átlaga fölé. A rekord meleg áprilist követően pedig a napokban szokatlan felmelegedés indult meg a térségben, mely Szibériát, a Jeges-tenger vidékét és Grönland egy részét is érinti. A következő napokban 8-10, helyenként akár 15-20 fokkal magasabb hőmérséklet várható az 1979-2010-es évek átlagához képest.

A 2 méteres hőmérséklet eltérése a korábbi évek átlagához képet a GFS modell előrejelzése alapján (Forrás: WXCharts)

A mérések kezdete óta nem tapasztaltak ilyen korai felmelegedést, ezzel együtt jégolvadást sem a térségben. A tudósok szerint a jégolvadás folyamata

két héttel előrébb jár

az ilyenkor megszokotthoz képest. Szibériában a száraz és enyhe idő miatt már az elmúlt hetekben kipattantak a bozóttüzek, melyek az átlagosnál nagyobb területet érintenek. A kutatók az elkövetkező napokban a helyzet romlását vetítik előre.

A korai jégolvadás öngerjesztő folyamatként, azaz pozitív visszacsatolásként működik a felmelegedést tekintve. Az olvadt, piszkosabb, sötétebb felszínű területek több fényt képesek elnyelni, ezáltal több hőt is vesznek fel, mely a további olvadást segít elő. Az olvadó tengeri jég az óceáni vizeket is sötétíti, amely szintén több hőt képes elnyelni, a szibériai tüzek pedig nagy mennyiségű szén-dioxidot juttatnak a légkörbe, mellyel tovább fokozzák az olvadást. 

Szibéria május 18-án, az északi szélesség 67,5. fokánál:

Szibériai bozóttüzek (Forrás: Twitter / Pierre Markuse)

Szerző: Szabó Bea
Megjelent: 2020.05.21 11:20


Hirdetés

Kapcsolódó hírek

Pályafutása végéhez ért az A68 jéghegy
-50 foknál hidegebb éjszakák köszöntötték a márciust Szibériában
Visszatért a tél az Északi-középhegységbe