Május beköszöntével megkezdődött az igazi zivataros időszak. Az évnek ebben a szakaszában már elegendő energia tud felhalmozódni a légkörben ahhoz, hogy megjelenjenek az igazán komoly zivatarok. Ebből már kaptunk ízelítőt az utóbbi hetekben, hiszen voltak már szupercellák, valamint kiadós felhőszakadást és jégesőt okozó zivatarok, sőt egy komolyabb zivatarlánc is összeállt már az Alföldön, melyet látványos, peremfelhős zivatarok kísértek.
Volt azonban még egy jelenség, amire általában nem igazán szoktunk számolni zivataros helyzetek idején: ezek a tornádók. Jelen cikkünkben a tornádók témakörét járjuk körül nagy vonalakban olyan kérdéseket boncolgatva, hogy
mitől tornádó a tornádó? Milyenek a nem-mezociklonális és mezociklonális tornádók?
Tornádónak azt a konvektív felhőből lenyúló forgó légoszlopot nevezzük, ami eléri a talajfelszínt. Konvektív felhő alatt azokat a felhőket értjük, melyek instabil légköri rétegződés esetén a levegő vertikális elmozdulásának következtében alakulnak ki. Ide tartoznak a gomolyfelhők és a zivatarfelhők. Amíg a tölcsér nem ér egyértelműen földet addig csak tubáról beszélhetünk.
Tuba Csongrád felett, Révész Gábor fotója, köszönjük!
Földet ért felhőtölcsér, azaz tornádó. Garampeter fotója, köszönjük!
Fontos megkülönböztetni a tornádót a porördögöktől, melyek ugyan sokszor nagyon hasonlítanak a tornádókra, ám ezek a forgószelek a felszínen jelennek meg legelőször és onnan törnek egyre magasabbra, miközben felkapják a környezetükben lévő port és törmeléket. Ezenkívűl nem kapcsolódnak zivatarfelhőkhöz, teljesen felhőmentes időben is kialakulnak, amikor a talaj felszíne kellőképpen fel van hevülve és az így létrejövő alacsony nyomású terület körül forogni kezd a levegő.
Porördög, Fülöp Géza korábbi felvétele, köszönjük!
Egy méretes porördög. Edina84 fotója köszönjük!
Két típusú tornádó létezik: vannak ún. mezociklonális és nem-mezociklonális tornádók.
Mezociklonális tornádók azokból a forgó zivatarfelhőkből alakulnak ki, melyeket szupercelláknak nevezünk. Az ilyen típusú zivatarok gyakran megjelenhetnek a nyári félévben Magyarországon is, de erejük alulmúlja az Egyesült Államokban pusztító szupercellák erejét, melyekből gyakran tudnak erős tornádók is kialakulni. Ennek oka az, hogy Észak-Amerika földrajzi adottságai teljesen ideális körülményeket teremtenek az erős szupercellák kialakulásához. A magyarországi szupercellákat csak ritkán kísérik mezociklonális tornádók, a legutóbbi két ilyen tipusú tornádó a gátéri (2008), valamint a mezőkövesdi (2010) tornádók voltak.
A Szupercella.hu csapata által "levadászott" gátéri tornádó
Molnár "Storman" Ákos (szupercella.hu) fotója a gátéri tornádóról
Videó a mezőkövesdi tornádóról, forrás: youtube.com/kalotibor
Mezeiné G. Judit fotója, köszönjük!
Nem-mezociklonális tornádók jóval szelídebb körülmények között is ki tudnak alakulni, de létrejöttükhöz szükséges a zápor vagy zivatar jelenléte. Kialakulásának legfőbb feltételei a felszín közelében lévő erős összeáramlási zóna (konvergencia vonal) vagy stacionárius front, valamint az alsó 3 kilométeres réteg nagy labilitása. Nem-mezociklonális tornádók jóval gyakrabban létre tudnak jönni. Nem olyan erősek és pusztítók, mint a mezociklonális tornádók, de a bennük lévő szélesebbesség extrém esetekben elérheti a 300 km/h-t is (F3-as kategória). Bárhol előfordulhatnak, ahol ezen légköri feltételek teljesülnek, de talán a leglátványosabban a tengerpartok közelében tudnak kialakulni, ahol a parti szél által létrehozott konvergens zónában egymás mellett akár több tornádó is le tud nyúlni a felszínre. Ha a vízfelszín felett alakulnak ki akkor, a létrejövő tornádókat víztölcséreknek nevezzük.
Víztölcsérek a tengerpart közelében, kép forrása: http://www.barcroft.tv/twin-water-tornados
Nem-mezociklonális tornádó Korfu közelében, Mrolcsa fotója, köszönjük!
Magyarországon évente több nem-mezociklonális tornádó is ki tud alakulni, melyek általában nem okoznak jelentős károkat. Inkább látványosak, mintsem veszélyesek. Az idén regisztrált 6 tornádó mindegyike a nem-mezociklonális típusba sorolható. Fontos leszögezni, hogy egy hónapon belüli hatszori felbukkanásuk inkább a kedvezően alakuló időjárási körülményeknek köszönhető, mint inkább a globális éghajlatváltozás egyértelmű jelének. Emellett azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a fénykép és videó készítésére alkalmas digitális eszközök széleskörű elterjedése szintén megkönnyíti nagyobb számú észlelésüket.
A Dunaújváros környéki tornádó, Dorenno fotója, köszönjük!
A szolnoki tornádó, Jkruzslicz fotója, köszönjük!
Rinkóczi Adrián fotója a bátai tornádóról, köszönjük!
A székesfehérvári tornádó, Balogh Árpád fotója, köszönjük!
A besenyőtelek melletti tornádó, Újlaki József fotója, köszönjük!
Bogaboga fotója a debreceni tornádóról, köszönjük!
Borítókép: Pepe1958
Szerző: Varga Sándor
Megjelent: 2017.05.29 19:40