Az amerikai űrhivatal, a NASA Aqua és Terra műholdjainak MODIS (Moderate Resolution Imaging Spectroradiometer) műszerei rögzítették, ahogy január 12-én és 13-án leszakad egy hatalmas darab jég az A-23A jelű jéghegyet a Ronne-Filchner jégselffel összekötő jéghídról. A leszakadó jégtömeg területe nagyobb mint a legkisebb USA-állam Rhode Islandé, azaz több mint 4000 km².

Selfjég vagy jégself, mit is értünk ez alatt?

A selfjég nem más, mint a parti síkságról a tengerbe benyúló jégtömeg. Sajátos jégfelhalmozódás a tenger felszínére kiterjedő, egyik végén a szárazföldhöz fagyott jégtakaró. A legismertebb, nagyobb selfjegek a következők: Ross selfjég (félmillió km²), Filchner-Ronne selfjég, Larsen BRonne selfjég, Campbell selfjég, Wilkins-jégself. A selfjég az árapály emelő-süllyesztő mozgás miatt darabolódik fel; miközben borjadzással hatalmas jéghegyek válnak le róla. 

A jéghíd ezzel szemben vékonyabb, törékenyebb képződmény. Az Antarktisz nyugati részén található Ronne-Filchner jégselfnél rendszeresen feltöredezik, majd újraformálódik a fenti jéghíd, a képeken jól látszik, hogy milyen drámai változásokkal jár a meleg időjárás beköszöntése a Déli-Sarkra.

A jelenséget a klímaváltozás is fokozza, számos hírt hallhattunk már arról, hogy töredezik az antarktiszi jégtakaró.

A legfrissebb kutatási eredmények szerint a szintén nyugat-antarktiszi Pine Island-gleccser vészesen vékonyodik és repedezik, a folyamat visszafordíthatatlannak tűnik.

Forrás: Index, NASA

Szerző: Kurunczi Rita
Megjelent: 2010.01.17 21:22