Ahogy a nyári fürdési idénynek megvannak az áldozatai, sajnos az előírások nem ismeretéből vagy be nem tartásából eredően a jeges vizek is szedik áldozataikat. Jó tudni, hogy a „szabad vízen tartózkodást" belügyminiszteri rendelet szabályozza, s elvileg folyókon nem is lehetne korcsolyázni. A rendelet tiltja azt is, hogy sötétedéskor a jégen tartózkodjon bárki, szintén nem lehet korcsolyázni, ha a jég még/már mozog vagy a tó bizonyos részén még „hullámzik", vagy a folyó zajlik. Járművel szintén tilos a jégre hajtani, amelyet azért is kell hangsúlyozni, mert néhányan tartották már „jó mókának" autóval csúszkálni a jégen. Hivatalosan akkor biztonságos a csúszkálás, korcsolyázás szabad vízen, ha a jégvastagság legalább tíz centiméter. Általános tapasztalat, hogy három-négy napig tartó kemény fagy (mínusz hét-tíz fok) után a tavak befagynak annyira, hogy azokon valóban biztonsággal lehessen korcsolyázni. Ezen már régen túl vagyunk, e tény, a jégvastagság megítélése azonban lehetetlen műszer nélkül. Sokszor a korcsolyázókat megtéveszti, hogy az közvetlenül a partok mentén teherbírónak tűnik. Nehéz megítélni azt is, hogy a jégréteg vastagsága egyenletes-e; hogy egyes szakaszokon – főként a nádasok mentén – nem vékony-e. Márpedig sokszor alig egy-öt centiméteres, ami életveszélyes. Minden esetben legyünk tisztában azzal, hogy a jég minősége óráról-órára változhat, ráadásul helyenként jelentős eltérések adódnak. A sportolásra alkalmas jégfelületen gyakran okoznak balesetet a fedetlen horgászlékek. Ha megtörténik a baj, azonnal segítséget kell hívni. Akinek nincs megfelelő eszköze, ne siessen a bajba jutott segítségére, mert ő is hasonló helyzetbe kerülhet. Az önmentés és a társmentés esetén is a legfontosabb szabály, hogy a jégre nehezedő testsúlyát minél nagyobb felületen oszlassuk el, vagyis a recsegő jégen feküdjünk hasra, próbáljuk így kikúszni a partra. Társunk kimentésére mindig eszközt használjunk, ne menjünk a jégre! Ha beszakadt alattunk a jég, legfontosabb a nyugalom. Igyekezzünk a hátunkra feküdni, hogy tüdőnk és a jég szélére került fejünk megóvjon az elmerüléstől, közben próbáljunk segítségért kiáltani. Helytelen és végzetes szokott lenni, ha a sérült kapálódzik, hadonászva próbál kikapaszkodni. Igyekezzünk a hátunkra feküdni, hogy tüdőnk és a jég szélére került fejünk megóvjon az elmerüléstől, közben próbáljunk segítségért kiáltani. Helytelen és végzetes szokott lenni, ha a sérült kapálódzik, hadonászva próbál kikapaszkodni. Ha nem érkezik segítség, háton fekve, széttárt karokkal lassan igyekezzünk kimászni. Testsúlyunk így nagyobb felületen oszlik el, újabb beszakadásnál nem kerülünk megint víz alá. A vízből kimentettet mindenképpen orvosi ellátásban kell részesíteni, még akkor is, ha azt hajtogatja, „nincs semmi baja". A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy a szerencsétlenül járt korcsolyázót ne vigyük azonnal túlfűtött helyre, mert a gyors felmelegítés súlyosbítja az állapotát. A zárt helyiségbe vitt sérültről gyorsan vegyük le a fagyos, nedves ruhát. A test dörzsölésével állítsuk helyre a normális vérkeringést. A sérültet fektessük ágyba, és jól takarjuk be. Ha eszméleténél van, adjunk neki meleg italt. Ha eszméletét vesztette, ellenőrizzük légzését, pulzusát, ezek hiányában kezdjük meg az újraélesztést.

Szerző: Komjáti Zoltán
Megjelent: 2008.12.30 12:47