Tavaszi ébredés

A gyümölcsfáknak kedvezett, míg az őszi vetésű növények kezdeti fejlődését hátráltatta a hirtelen melegedés.

A hideg március visszatartotta a növények tavaszi ébredését, így a korai virágzású gyümölcsfák átvészelték a fagyokat. A hirtelen melegedés hatására a természet gyorsan behozta lemaradását, ráadásul most már a hajnali fagyoktól sem kell rettegnünk. Az elkövetkező napokban fagymentes hajnalokra számíthatunk, azt követően pedig lassan kijutunk az általában veszélyt jelentő időszakból. A statisztikákat tekintve elmondhatjuk, hogy Magyarországon április 20. környékén éghajlatilag még jelentős a fagyveszély, május eleji fagyok azonban már csak évtizedenként egy-két alkalommal fordulnak elő. A kajszibarack a napokban elvirágzik, a korai cseresznyefák most borulnak virágba. Eddig minden időjárási körülmény adott a jó gyümölcsterméshez. A későn érkező tavasz azonban nem kedvezett azonban az őszi vetésű növénykultúrák kezdeti fejlődésének. Az elhúzódó hűvös időjárás és az átlagosnál több csapadék némiképp a tavaszi munkákat is visszavetette - nyilatkozta a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal földművelésügyi igazgatója. A gyakori esők - különösen a február-március hónapban hullott csapadék - erősen felázott állapotban tartották a földeket. Így szinte lehetetlenné tették a tavaszi talajmunkák időbeni elkezdését, a korai növények, mint a mák, tavaszi árpa, fénymag és borsó vetésének megindulását. Az egy-két hete tartó csapadékmentes és szeles időjárásnak köszönhetően azonban mind nagyobb területen kezdődhetett el a magágy-előkészítés, illetve az őszi vetésű kultúrák tápanyagpótlása. Forrás: Agrotrend, BASF

Szerző: Kurunczi Rita
Megjelent: 2009.04.05 11:46


Hirdetés

Kapcsolódó hírek

Szomjazik az Alföld
A teljes csapadékhiányt pótolhatja helyenként a hétvégi front
Jégverés - károk