A Galaxis legfiatalabb neutroncsillagának hőmérséklete mérhető módon csökkent az elmúlt tíz évben, ami fontos információkat árul el a szupernóva-robbanás utáni hűlési folyamatokról.
A szóban forgó neutroncsillag a Cassiopeia A néven ismert köddel együtt egy, valamikor a XVII. század utolsó részében szupernóva-robbanást elszenvedett nagytömegű csillagnak a maradványa. A kataklizma során létrejött kompakt objektum hőmérséklete kezdetben több milliárd fok volt, az azóta eltelt néhány száz év alatt azonban két millió fok közeli hőmérsékletre hűlt le. Az ilyen extrém forró objektumok nagyon erősen sugároznak a röntgentartományban, ezért a Chandra műhold az utóbbi tíz év során rendszeresen monitorozta a szupernóva-maradványt, kétévente újabb felvételt készítve róla. Wynn Ho és Criag Heinke (University of Alberta) szerint a neutroncsillag hőmérsékletében ez alatt az időszak alatt is mérhető, mintegy 3 százalék körüli csökkenés következett be.
Az elképzelés szerint kezdetben a neutroncsillag legforróbb része, a mag hűl a leggyorsabban, mivel itt a nagyobb hőmérséklet miatt több neutrínó keletkezik, mint a hűvösebb külső rétegekben. Néhány száz év elteltével azonban a mag hőmérséklete a külső régiók hőmérsékletére csökken, s a hűlési folyamat kiegyensúlyozottá válik. Bár a Cassiopeia A neutroncsillagának kora már közel kell hogy legyen a relaxációs állapot eléréséhez, a hűlése még mindig kicsit egyenetlen, ami viszont azt jelzi, hogy a neutrínókon kívül valamilyen más folyamatnak is közre kell még működnie. Ho szerint a neutroncsillag belseje tartalmazhat a neutrínóknál is egzotikusabb részecskéket, például kvarkokat, esetleg az anyag szuperfolyékony vagy szupravezető állapota lehet felelős az anomáliáért.
Az eredményekről részletesen a Royal Astronomical Society Glasgow-ban rendezett ülésén számoltak be.
Forrás: MCSE, Astronomy Now Online 2010.04.15.
Szerző: Kurunczi Rita
Megjelent: 2010.04.28 9:38