Ezek a sötét villámok hasonlóak a zivatarokkor tapasztalható villámokhoz, ugyanis a viharfelhőkben felgyülemlett elektromos energiát és feszültséget vezetik el, viszont ezt nem kíséri látható fényjelenség. Ezt a rejtélyes jelenséget nagyon nehéz észlelni és szemtanú sincs rá, aki igazolná, hogy találkozott vele a természetben. Benjamin Franklin 18. század közepén sárkányrepülővel és kulccsal végzett kísérlete bebizonyította, hogy a villám egy elektromos jelenség, melyet erős fény és erőteljes hangjelenség kísér, és ezek nem különböznek attól, mint mikor zokniban sétálgatva a szoba szőnyegén apró elekromos kisülések jönnek létre.
Most azonban a tudósok egy új dolgot fedeztek fel: néha nem válnak láthatóvá ezek a villanások, valamint váratlanul megjelennek erőteljes sugárzásimpulzusok is. Ezt a jelenséget Joseph Dwyer, a Floridai Technológiai Intézet villámkutatója sötét villámnak nevezte el. A sötét villámok röntgen- és gammasugárzást is kibocsátanak, melyeket általában a kozmikus háttérsugárzás tartalmaz, vagy összeomló csillagok esetében lehet mérni, illetve atomrobbanáskor. A sötét villám a hagyományos villámhoz képest nagyjából egymilliószor nagyobb sugárzásdózist tartalmaz, de ez az energia nagyon gyorsan szétterjed a tér minden irányába gömbszerűen rövid idő alatt. Legnagyobb valószínűséggel repülőn utazva történhet az meg, hogy sötét villám csapása éri az embert, azonban nem okoz sérülést. De a kutató szerint az is elképzelhető, hogy egy pillanat alatt akkora sugárzásdózis érheti ilyenkor az emberi szervezetet, melyet egy normális élethossz alatt kapna meg az emberi test, így már maradandó károsodás is felléphet. A jelenség méréséhez sugárzásmérő műszerre van szükség, de ez nincs a repülőgépek fedélzetén. A jelenség bekövetkeztekor a repülőgép törzse körül rövid ideig tartó kékes-lilás felvillanás jelenik meg. A repülőgépen utazók nem érzékelnének semmit az egészből, viszont jelentős sugárzásdózis érheti őket.
Dwyer szerint csak minden ezredik hagyományos villámra jut egy sötét villám, de a gépekkel elkerülik a viharfelhőket a pilóták, hogy így csökkentsék a balesetek és sérülések kockázatát. Azonban azt senki sem tudja, hogy valaha valakibe csapott-e sötét villám. Az Egyesült Államokban évente átlagosan 25 millió villámcsapás történik, az egész világon pedig nagyjából egymilliárd. A felfedezés teljesen véletlen volt, ugyanis eredetileg a hagyományos villámok születését vizsgálták, és ekkor fedezték fel a sötét villám gamma- illetve röntgensugarait. És hogyan jön létre? A kutató szerint a mélyűrből érkező kozmikus sugárzás gerjeszti a viharfelhőben lévő extrém nagy sebességű elektronokat, majd ezek normál állapotú atomokkal ütközve láncreakcióba lépnek, így létrejön a rövid, de nagy energiájú sugárzásimpulzus. A csillagászok a műholdakon lévő sugárzásmérőkkel kutatják jelenleg is a sötét villámok pontos kialakulását.
Forrás: thestar.com, pbs.org