Biológusok, és kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy míg éghajlat melegedését egyes emberek kedvezőnek, mások kellemetlennek tartják, addig a különböző állatfajoknak is alkalmazkodniuk kell az új klímához.
Ennek az lehet az eredménye egyrészről, hogy egyes fajok, mint pl.: egzotikus pókok átterjedhetnek Észak-Afrikából Európába, másrészről egy távoli kontinensen őshonos állat, a kenguru, akár ki is halhat, ha ez így folytatódik.
Steatoda paykulliana, magyarul hamis fekete özvegy, mely abban különbözik a híres feket özvegytől, hogy mérge gyengébb, vörös-fekete mintázatú, Észak-Afrikában honos, de élelmiszerek és növények importjával átkerülhetett Európába, ennek eredményeképpen ma már Angliában már kolóniákban él, és mivel már nem olyan zordak a telek, szaporodásra is képes, ezáltal elterjedt a déli partvidékeken.
Egy másik pókfaj a Segestria florentina, mely kb. 2 cm, ha veszélyt érez nem menekül, hanem támad, marása pedig egyaránt fenyegetheti az embereket és az állatokat.
Stuart Hine, a londoni természettudományi múzeum rovartudósa nem tartja kizártnak, hogy a fekete özvegy lesz a következő, mely beteszi a lábát kontinensünkre.
Pont ellenkező hatást fejt ki az éghajlat változása Ausztráliában, ahol kutatók több évig tartó megfigyelés után arra a következtetésre jutottak, hogy fél fokos átlaghőmérséklet emelkedés 48%-kal, 6°C-os emelkedés 96%-kal csökkentené a kenguruk élőhelyének nagyságát. Klímamodellek szerint egyelőre úgy tűnik, hogy 0,4-2°C-kal 2030-ra, 6°C-al 2070-re lesz melegebb az átlaghőmérséklet a kenguruk földjén.
A probléma legfőképpen abban rejlik, hogy a kenguruk tápláléka fogy el, hiszen ezek az állatok könnyedén tudják változtatni élőhelyüket, ám táplálék hiányában sikertelenné válhat a szaporodás, és kiszáradhatnak ezek az állatok.
Az ausztrál James Cook Egyetem munkatársainak tanulmánya szerint az antilopkengurut fenyegeti a legnagyobb veszély, ugyanis már 2°C hőmérsékletemelkedés is 89°-kal csökkentheti az elterjedési területet.
Forrás: BBC, NG, Wikipedia