Váratlan bejelentés érkezett a Las Vegasban a héten megrendezett Consumer Electric Show (CES) kiállításról, a nagy múltra visszatekintő amerikai számítástechnológiai óriásvállalat, az IBM ugyanis hatalmas meteorológiai fejlesztésről rántotta le a leplet.

A még idén elstartoló GRAF (Global High-Resolution Atmospheric Forecast System) előrejelző rendszer ugyanis nem több, mint 3 kilométeres felbontásban fog prognózist számolni bolygónk sűrűbben lakott területeire, ráadásul óránként, mindehhez pedig az amatőr észlelők adatait is (az Időképhez hasonlóan) felhasználják majd, többek közt

okostelefonunk légnyomásmérőjét is csatlakoztathatjuk.

Felbontásbeli különbség a napjainkban szokványos 13 és az új 3 kilométeres felbontás között (forrás: IBM/Wunderground)

A 3 kilométeres felbontás szerepe

Ilyen sűrűségben még egyik globális (a teljes Földre futtatott) előrejelző rendszer sem készít éles üzemben prognózist. A világ legjobbjának tartott európai ECMWF modell jelenleg 6 óránként fut és 9 kilométeres rácsfelbontásban ábrázolja kivétel nélkül a teljes Földet. Léteznek ennél nagyobb felbontású modellek (pl. ICON, ARPEGE), ezt ugyanakkor trükközve érik el, az említett számokat ugyanis csak “szülőhazájuk” felett hozzák, a Föld átellenes pontján már 20-30 kilométeres távolság is van egy-egy rácspontjuk között.

A GRAF megnövelt felbontása egyrészt részletesebb domborzati és felszínábrázolást (ezeken keresztül a mikroklimatikus jelenségek pontosabb modellezését) jelenti, a valódi áttörés az ún. “szürke zóna” átlépése jelenti. E szürke zóna nagyjából 3 és 8 kilométeres rácsfelbontás között található, széleit a zivatarcellákban zajló függőleges áramlások átmérője határozza meg. Egy 8 kilométeres modell már túl elnagyolt ennek a leírásához, ezért ott az ún. konvektív parametrizáció segítségével becslik minden rácspontra a benne zajló záporos jellegű csapadék képződését. Egy 3 kilométeres modell ugyanakkor már “külső segítség”, azaz parametrizáció nélkül leírja ezeket a függőleges áramlásokat, így azok

nagyságrendileg pontosabban tudják becsülni a várható zivatarok erősségét

(többek között ezért is használunk saját WRF modellünkben 2,5 kilométeres rácsfelbontást). Az említett 3 és 8 kilométeres felbontás közti “szürke zóna” a fentiekből következően egy olyan zűrös terület, amit az IBM mérnökei merészen, de bölcsen átléptek.

Első körben USA, Japán és Nyugat-Európa felett lesz elérhető a nagyobb felbontás (forrás: MPAS)

Az óránkénti frissítés szerepe

A már említett piacvezető ECMWF egészen tavaly októberig mindössze naponta kétszer, azaz 12 óránként frissítette előrejelzéseit, ezt akkor további két, de csak néhány napra szóló előrejelzéssel egészítették ki. A többi globális modellnél is a 6 órás frissítés a megszokott, egyedül a németek kísérleteznek a rövidtávú (egynapos) előrejelzésük 3 óránkénti frissítésével.

Az óránkénti előrejelzés eddig kizárólag a regionális, azazcsak a bolygó egy részére futtatott modelleknél volt eddig elérhető, globálisan még senki nem rendszeresített ilyen rendszert, pedig a mérőállomások, radarok, repülőgépek és műholdak rendületlenül küldik a friss adatokat, melyek eddig órákon át “parlagon hevertek”. A hamarabb kiszámolt előrejelzések (és a belőlük minél korábban kiadott figyelmeztetések) akár életeket is menthetnek.

84 egységből felépülő szuperszámítógép 272 GPU gyorsítóval és 3.5 petabyte háttértárral fogja majd számolni az előrejelzést (forrás: Wunderground)

Az amatőr mérőállomások forradalma

A következő években várhatóan

tovább nő majd az amatőr meteorológiai közösség által előállított adatok felhasználási aránya

a hivatalos állami szervek és előrejelző központok működésében. A társadalmi szerveződések becsatornázása a világszerte felhasznált meteorológiai modellekbe egy olyan ugrást adhat majd bemenő adatok sűrűségében, mely a rendszeres előrejelzések mellett a kisléptékű folyamatok kutatását is nagyban segíti majd. Mint hazai, amatőr szerveződésből indult csapat, nagy örömmel tölt el minket az, hogy ilyen potenciált látnak a piac nagy szereplői ezekben a kezdeményezésekben, hogy azt saját, forradalmi előrejelzési rendszerük egyik sarokkövének tekintik.

Mit jelentenek a fentiek az olvasónak?

A bejelentést némileg árnyalja, hogy - hasonlóan a japán Panasonic két éve bejelentett titokzatos fejlesztéséhez - még tesztfutások sem érhetők el nyilvánosan a modellből, így verifikációra sincs lehetősége a szakmai közösségnek. Az IBM ugyanakkor pár éve felvásárolta az amerikai Időképnek is tekinthető, társadalmi kezdeményezésből felépített Weather Undergroundot, valamint a The Weather Channelt, amely többek között pl. az iPhone-okra gyárilag telepített időjárás applikáció adatszolgáltatója is - legalábbis a cikk írásának idejében. Várhatóan itt fognak először debütálni az új előrejelzések

az év második felében.

Szerző: Szente-Varga Bálint
Megjelent: 2019.01.10 12:53