Ma este éri el a Földet a csütörtök délutáni napkitörésből származó töltött részecskék második hulláma, ami 3-as erősségű geomágneses vihart idézhet elő. A G3-as viharok már erősnek számítanak, melyek akár zavart is okozhatnak az energiaellátásban, a műholdas, hosszúhullámú navigációs rendszerekben, és irányítási nehézségeket az alacsony Föld körüli pályán mozgó műholdaknál.

A most érkező geomágneses viharnak azonban még egy látványos kisérőjelensége lesz, mégpedig a sarki fény, melyet az alacsonyabb szélességeken is meg lehet majd figyelni. G3-as vihar esetén ugyanis az 50. szélességi körnél is felbukkanhat az aurora borealis, ami azt jelenti, hogy az előttünk álló éjszaka során nemcsak Skandináviában, de Németország, Lengyelország, sőt Csehország és Szlovákia felett is megjelenhet a sarki fény.

Ami hazánkat illeti,

minimális esély nálunk is van arra, hogy lássunk sarki fényhez köthető derengést az északi égbolton.

Ehhez a legjobb körülmények magasabb északi hegycsúcsainkon lehetnek, melyek már kibújnak a szennyezett légrétegből és a légköri szennyezés mellett a fényszennyezés sem rontja a látási viszonyokat. 

Legutóbb 2015 márciusában, júniusában és decemberében lehetett megfigyelni hazánban a sarki fényt. Előbbi kettőt G4-es, utóbbit egy G3-as geomágneses vihar okozta.

Sarki fény a kékestetői kamerán 2015. december 20-án

Fontos megjegyezni, hogy egy erős napkitörés nem feltétlenül okoz erős geomágneses vihart a Földön. A geomágneses viharok erősségét leginkább az határozza meg, hogy a Napból kilökődő, töltött részecskékből álló felhő legsűrűbb része mennyire kapja telibe bolygónkat. Ez pedig a sarki fény alacsonyabb szélességeken történő láthatósága szempontjából is kulcsfontosságú lesz.

Borítókép: Jónás Károly 2015 márciusában készült fotója

Szerző: Varga Sándor
Megjelent: 2021.10.30 18:27