A néphit úgy tartja, hogy Sándor, József és Benedek napja vet véget a fagyos télnek, és ekkor veszi kezdetét a várva várt, termékeny tavasz. Március 18. Sándor napja Végre megjött Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalat Sándor, József és a hivatalos tavaszkezdés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: “Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget.” Sándor napján kezdenek fújni a böjti szelek. Március 19. József napja József a meleghozók társaságába tartozik. Megszólalnak a madarak, "Szent József kiosztotta nekik a sípot." Az Ipoly mentén élők úgy tartották, hogy ha József napján rossz az idő, az sok halottat jelent az adott évben. Ezzel szemben az Alföldön a szivárványból jósoltak a termésre ezen a napon. A népi tapasztalat azt mutatja, ezen a napon érkeznek a fecskék, valamint a gólyák. Ide kapcsolódik ez a kedves mondás: "Fecskét látok, szeplőt hányok!" Március 21. Benedek napja A bencés rendet alapító Szent Benedek ünnepe. A kalendárium március 21-től számítja a tavasz kezdetét. E naphoz is kapcsolódnak időjárási babonák; a néphit szerint ha dörög az ég, 40 napig szárazságra lehet számítani. Ha viszont hideg, „benedekes idő” van, az ismert rigmus átköltött formájával csúfolódnak: „Benedek, zsákban hozza a hideget.” E három jeles nap együttes megfigyeléséből alakult ki az a néphit, hogy ha ilyenkor "fényes" az idő, vagyis felhőtlen, kék az ég, akkor bő termésre, hosszú, meleg nyárra és jó esztendőre számíthatunk.

Szerző: Kurunczi Rita
Megjelent: 2009.03.19 20:31