Csütörtök délután mindössze 294 DU nagyságú volt az ózon mennyisége a légkörben az Országos Meteorológiai Szolgálat mérése szerint. Bár az 1972-ben, 2007-ben és 2011-ben mért 293 DU számít eddig a rekordnak, a mérés bizonytalansága a 2-3 DU-t is elérheti, ráadásul a következő napokban az érték tovább csökkenhet.

A rendkívül alacsony értékért az alacsonyabb ózontartalmú mediterrán levegő beáramlását tehetjük felelőssé. A három oxigémmolekulából álló ózon ráadásul élettanilag ellentmondásos vegyület: a felszín közelében erős oxidálóképessége miatt nagyon mérgező, 20-22 kilométer magasan ugyanakkor az érkező UV sugarakat hatásosan szűri, így védi a földi életet a Nap káros sugarai elől.

Az OMSZ mérései szerint a kevés ózon miatt nagyon erős az UV sugárzás, hiába volt már egy hónapja a nyári napforduló,

csütörtök délben 8-as erősséget mértek,

de nem kizárt, hogy derült területeken az extrém erős, 8,5-ös értéket is elérheti. A legerősebb sugarakat 13 óra környékén mérhetjük, de a már ismert jótanács továbbra is igaz:

11 és 15 óra között kerüljük a napfényt.

A Levegő Munkacsoport ismertetője az ózonról

Az ózon három oxigén atomból álló, kékes színű, jellegzetes szagú, nagyon mérgező gáz. A szagára jellemző, hogy még 500 ezerszeres hígításban is érezhető. Folyékony állapotban sötétkék, szilárdan pedig ibolyaszínű. Igen erőteljes oxidálószer, könnyen bomlik, és a belőle felszabaduló atomos oxigén agresszívan reagál környezetével. Ezért is használjuk fertőtlenítésre, fehérítésre és ivóvíztisztításra.

A sztratoszférában előforduló ózonpajzs (20-22 km magasságban) elnyeli a Napból érkező ibolyántúli sugárzás jelentős hányadát. Azonban a troposzférikus (talajközeli) ózon káros egészségügyi hatásokat okoz. Az ózon magas koncentrációja fokozott fizikai fáradtságot, köhögést, a szájban, az orrban, a torokban szárazságérzést, a szem kivörösödését, könnyezését, duzzadását válthatja ki. Már rövid ideig tartó kitettség is elegendő lehet ahhoz, hogy légúti gyulladást okozzon. Az ózon a tüdőkapacitás csökkenését okozhatja, és gyengítheti a baktérium- és vírusfertőzésekkel szembeni ellenállóképességet. Az ózon a tüdőben meggátolja az ott lévő makrofágok működését, valamint különböző enzimek működését is. Különösen azok vannak kitéve a kockázatnak, akik sok időt töltenek a szabadban és fizikailag nagyon aktívak, például akik valamilyen építési munkát végeznek vagy sportolnak. A gyermekeket is ebbe a kategóriába kell sorolnunk, mivel ők is igen sokat mozognak, és sok időt töltenek a szabad levegőn. Anyagcseréjük magas alapszintje és még nem teljesen kifejlett immunrendszerük szintén különösen érzékennyé teheti őket az ózonterhelésre. Az ózon közvetlenül árt a növényeknek, oxidálja, pusztítja azok zöld leveleit, virágait. Gátolja a fotoszintézist és a gyökérlégzést, ami szintén a növény pusztulásához vezethet. Már 60 ppm ózon a felére csökkenti a fotoszintézis mértékét egyes növényeknél. Az ózon a szmog fő komponense is egyúttal, másodlagos légszennyező, napfény hatására keletkezik a kipufogógázokból. Különösen veszélyesek, egészségkárosítóak, rákkeltők az ózon másodlagos termékei, melyek hasonlóan oxidatív szennyezők (ilyen például az erősen mérgező PAN, azaz peroxi-acetil-nitrát, illetve a mérgező és rákkeltő aldehidek).

Fotók: sunshine2012 és vikisz, köszönjük!

Szerző: Szente-Varga Bálint
Megjelent: 2016.07.22 12:00