„Nem tudtuk, hogy milyen szerepet játszik a globális cirkulációban, ám most már biztosan tudjuk, hogy nagyon fontosat" – nyilatkozta Steve Rintoul, az Antarktiszi Klíma és Ökoszisztéma Központi Kutatóintézet (ACE CRC) munkatársa. A szakember szerint a maga 20 cm/sec átlagsebességével ez az eddig ismert leggyorsabb mélytengeri áramlat. „Ebben a mélységben, mintegy 3 km-rel a felszín alatt, ez a leggyorsabb áramlási sebesség, amellyel valaha találkoztunk és ez mindannyiunkat meglepett" – mondta Rintoul.

Az áramlat másodpercenként több mint 12 millió köbméter hideg, oxigénben gazdag sós vizet szállít a Déli-sarkvidék térségében, majd lesüllyedve az óceánmederbe tovább folytatja útját északi irányba, az Indiai-óceán déli részén elterülő Kerguelen-plató környékére, ahonnan aztán további óceánmedencék felé veszi az irányt.

„A Kerguelen-plató körüli mélytengeri áramlás fontos részét képezi annak az óceáni áramlások alkotta globális rendszernek, amely meghatározza, hogy mennyi hőt és szén-dioxidot tudnak elnyelni az óceánok" – fejtette ki Rintoul. A kutatócsoport mintegy 2 éven keresztül tanulmányozta az áramlat sebességét, sótartalmát és hőmérsékletét. A paraméterek változását 4,5 km mélyen fekvő tengerfenékhez erősített mérőszerkezetek segítségével követték nyomon.

A kutatók vizsgálatainak középpontjában a globális éghajlatváltozás óceánokra gyakorolt hatása áll. A kutatók a jövőben azt kísérik figyelemmel, hogy a cirkuláció erőssége vajon megmarad-e a mostani szinten, vagy érzékenyen reagál a klímaváltozásra.

Forrás: Nature Geoscience, NG