A magasba törő gomolyfelhők jellemzője, hogy a troposzféra tetején a felhő teteje üllőszerűen elterül, ám erős zivatarok, szupercellák esetén a felhőtető még az üllőnél is magasabbra gomolyoghat, átnyúlva egészen a sztratoszférába. A zivatar erősségével arányosan egyre magasabbra tör a viharfelhő, tetején pedig egyre alacsonyabb a hőmérséklet. A felhőtetőn mért értékeket ezért a zivatarok kapcsán számontartják.

A NOAA-20 műhold 2018. december 29-én rekord alacsony hőmérsékletet, -111 fokot mért egy trópusi zivatarfelhő tetején. A felhő 20,5 kilométeres magasságba nyúlt fel - adta hírül a BBC.

Az ilyen szuperhideg, extrém erős viharok száma a globális klímaváltozással arányosan növekszik. Az elmúlt három évben annyi ilyen vihar alakult ki szerte a világon, mint az azt megelőző 13 évben összesen, így nem kizárt, hogy a következő években újabb rekord születik. 

NOAA / VIIRS felhőtető hőmérséklet az említett vihar esetén (Kelvin)

Borítókép: NASA

Szerző: Szabó Bea
Megjelent: 2021.03.28 13:20