A műholdas megfigyelések 1979-es kezdete óta az Északi-sark körüli tengeri jég a legkisebb kiterjedését 2012 szeptemberében érte el. Bár idén nem csökkent rekord alacsony szintre, így is 2012 után a második legkisebb méretűre zsugorodott szeptemberre a jégtakaró. 

Az Északi-sark körüli jég a féléves nappal beköszöntével március végén kezd veszíteni nagyságából, rendszerint szeptemberre éri el a legkisebb kiterjedését, majd októberben a sarki éjszaka beálltával újra növekedni kezd.

Idén azonban ez a növekedés egyelőre elmaradni látszik. Ennek köszönhetően újabb rekord született: 41 éve, vagyis a mérések kezdete óta 

nem volt ilyen alacsony a tengeri jégtakaró kiterjedése október végén.

A jégtakaró kiterjedésének alakulása 2012-ben és idén az 1981-2010-es átlaghoz képest (forrás: University of Colorado)

A jégtakaró kiterjedése 2020. október 24-én az 1981-2010-es átlaghoz képest (sárga vonal)

Grafikon és térkép forrása: University of Colorado

Ez a folyamat hatással bírhat a téli hónapok időjárására is. Erős poláris örvény rendszerint akkor alakul ki, ha a jégtakaró megfelelő vastagságot és kiterjedést ér el. Ennek elmaradása esetén kisebb lehet a különbség a magasabb és alacsonyabb földrajzi szélességek hőmérséklete között, melynek következtében a poláris örvény gyenge maradhat.

Forrás: NOAA

Ilyen esetekben a nyugat-keleti irányú légáramlás helyett intenzívebben jelentkezhet a meridionális, azaz észak-déli irányú légtömegcsere. Vagyis délről könnyebben érkezhet meleg levegő a sarki területek irányába, míg a sark irányából hideg, fagyos levegő áramolhat szabadon dél felé. Ha ez bekövetkezik, akár Európa is gyakrabban részesülhet hidegbetörésekből a tél folyamán. Érdemes lesz tehát nyomon követni a folyamatok alakulását.

Szerző: Időkép
Megjelent: 2020.10.26 12:32