A pollenszennyezéssel foglalkozó korábbi cikkünkben a pollenszezonokról, a pollenkibocsátást befolyásoló tényezőkről, és az óvintézkedésekről. Folytatva a cikk témáját bővebb betekintést szeretnénk nyújtani az allergia kialakulásába, illetve az igen érdekes keresztreakciós folyamatokba. Az allergia a szervezet védekezőrendszerének kóros túlműködése. Allergiás betegségről akkor beszélhetünk, ha az illető az egészségre ártalmatlan anyaggal szemben olyan válaszreakciót produkál, mintha az az anyag káros lenne. Ma már bizonyított, hogy az allergia öröklődik. Vizsgálatok kimutatták, hogy azokban a családokban, ahol a legalább az egyik, vagy mindkét szülő allergiás, sokkal nagyobb százalékban lesznek a gyermekek is érzékenyek bizonyos anyagokkal szemben. Az érzékennyé váláshoz idő kell, tehát ha valaki először találkozik egy bizonyos pollenfajtával, még nem biztos, hogy ellenreakciót produkál a szervezete. Az allergiás betegeknél kezdetben csak egyféle allergénnel szemben mutatnak túlérzékenységi tüneteket, azonban később egyre több anyag vált ki allergiát. Léteznek bizonyos keresztreakciók, melynél bizonyos allergének szerkezete hasonlít egymásra, és ezáltal hasonlóan allergiás reakcióval válaszolhat a szervezet. Kapcsolat állhat fenn pollen-élelmiszer, és pollen-pollen között, sőt előfordul keresztreakció profillinre (növényi fehérje), amely nem rokon növényekben is jelen van, ezáltal igen különböző allergének között létezhet párhuzam. Néhány példa: Parlagfű érzékenyek körében keresztreakció indulhat meg a görögdinnye, az uborka, a cukkini, a banán, és a gesztenye fogyasztásakor. Más pollenekkel is keresztreakció indulhat meg: pl.: üröm, százszorszép, pitypang, körömvirág, cickafark, és a napraforgó. Ürömre érzékenyeknél allergiás reakciót válthat ki a napraforgó, a paradicsom, a sárgarépa, a fekete bors, a koriander, a kapor, és a parlagfűnél felsorolt növények többsége. Ahogy a parlagfű az ürömmel, úgy az üröm is keresztreakciót okoz a parlagfűvel, illetve emellett a az aranyvesszővel, a pitypanggal, és a dáliával. A nyírre allergiásoknál érzékenység léphet fel az alma, a burgonya, a zeller, a rizs, a búza, a hagyma, az eper fogyasztásakor, illetve a gyertyán, az éger és a mogyoró pollenjének belélegzésekor. A Magyarországon előforduló pollenek esetében, szinte mindegyikhez társítható pollen-pollen keresztreakció. Néhány ezek közül: mogyoró – gyertyán, éger, nyír kőris – fagyal, orgona, jázmin füvek – különböző minden más fűvel libatop – disznóparéj. Ezek alapján nem kell meglepődnünk, ha azon növények között, melyekre allergiásak vagyunk, látszólag semmi származásbeli, vagy egyéb kapcsolat nincs. Ugyanúgy, ahogy rokon fajok között, úgy egymástól távoli fajok közt is előfordulhat hasonló allergén szerkezet. Ha a magyarországi beteg közül mind a 2 milliónak nem is, de reméljük sokuknak, akik olvasták, sikerült fényt deríteni a témában felmerülő érdekes kérdésekre. Következő cikkünkben a pollenterjedést befolyásoló meteorológiai hatásokkal foglalkozunk, különböző időjárási helyzetek és a pollenszennyezés között milyen kapcsolatok állhatnak fenn.

Szerző: Tüskés Boglárka
Megjelent: 2008.07.17 12:39