A kristálytiszta hegyi levegő vajon vágyálom csupán? Ha hidegpárna telepszik a Kárpát-medencére, akkor a szmog is elkerülhetetlen? A fatüzelés meghitt melege komoly kockázatokat is rejt? Maratoni méréssorozatunk eredményeképpen ijesztő körkép körvonalazódik.
Végy egy emberi hajszálat, az átmérőjét oszd háromezer részre. Ekkora légszennyező részecskéket is képes érzékelni az a kondenzációs részecskeszámláló, mellyel a mérést végeztük. A mérési elvről, a TSI P-TRAK 8525 légszennyezettség mérőműszerről és az egészségügyi hatásokról már egy korábbi cikkünkben beszámoltunk az Időképen. Hogy miért éppen ezeket a nanoméretű (1 méter = 1 milliárd nanométer) légszennyezőket mértük? Mert a szilárd tüzelésből jellemzően 20 és 300 nanométer közötti láthatatlan (a látható fény hullámhosszánál kisebb) részecskék kerülnek nagy számban a levegőbe. Azt is tudjuk, hogy ezek rendkívül károsak az egészségre, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutató intézete (IARC) például
a szén tüzeléséből eredő légszennyezést bizonyítottan rákkeltő kategóriába sorolta.
Mérésünket 2015. november 3-án, kedd délután 17 órakor a 864 méter magas Nagy Hideg-hegyen kezdtük. A naplemente fényeiben jól látszott a hidegpárna teteje, élesen elkülönülve a felette rétegződő melegebb és szárazabb légtömegtől. A hidegpárna felett átlagosan 6628 részecske szennyezte a levegőt köbcentiméterenként.
Viszonylag tiszta levegőnek az 1000 részecskét tekinthetjük, ilyen alacsony értéket azonban eddig csak egy alkalommal mértünk az országban a felszín közelében, idén szeptember 28-án, Békéscsabán. Akkor a hosszan elhúzódó, erős széllel párosuló hidegfront söpörte tisztára a levegőt. Hasonló alacsony értéket csak az Időképpel szervezett hőlégballonos mérésünk alkalmával sikerült elcsípni 1000 méteres magasságban.
Folytatva a mérést, Királyréten pedig már ennél valamivel magasabb, 8670 részecskét mértünk.
Az igazi hidegzuhany Szokolyán ért minket.
A Börzsöny szívében meghúzódó kis település vastag füstködbe burkolódzott, a fatüzelés fanyar szaga mutatta a szmog forrását. A részecskeszámláló pedig 29395-ös átlagot mutatott.
A Duna völgyében, Vácon végeztük a következő mérést a Schuszter Konstantin téren. Vác ugyan lényegesen nagyobb település, mint Szokolya, de csak átlagosan 21035 részecskét észlelt a műszer. Következő állomásunk a Duna túlpartján, Pilisszentlászló előtt a Hegytető parkolóban volt. Itt távol a településektől, 452 méter magasan szintén tisztább levegőt mértünk 6043 részecskével. Ezt a „jó” levegőt katasztrofálisan lerontja Pilisszentlászlón a fűtés, átlagosan 24021 részecskét mért a részecskeszámláló. A hegyről legurulva Szentendrén is mértünk, a Vasúti villasoron, itt 26172 nanorészecske rontotta a levegőt. Ismét nekivágtunk a hegyeknek, Pilisszentkereszten is éreztette magát a fatüzelés füstje, 18433 részecskét produkálva átlagosan.
A Pilis-hegyen mértük a legtisztább levegőt,
a Boldog Özséb kilátó tetején átlagosan 5527 részecskével.
Innen szabad szemmel láthatóan is megmutatkozott a hidegpárna határvonala, a szmogot Budapest fényei világították meg. A fővárost sem akartuk kihagyni a mérésből, ezért mértünk egyet a Rózsadomb oldalában, a Lepke utcában és a Nemzeti Múzeum kertjében is.
A Rózsadombon viszonylag tiszta levegőt észleltünk,
az eredmény 12953 részecske volt, míg a Múzeumkertben is csak 14202, a közeli Múzeum körút viszonylag nagy éjszakai forgalma ellenére.
A mérés tanulsága, hogy a szilárd tüzelés a fűtési idényben időszakosan nagyobb légszennyezettséget tud kialakítani egy-egy kistelepülésen, mint a fűtés és közlekedés együtt fővárosban. Az emberi egészség mindennél fontosabb, a Levegő Munkacsoport ezért rendkívül fontosnak tartja, hogy országszerte széles körű ismeretterjesztés és szemléletformálás induljon a helyes fűtési technológia elsajátítása és a légszennyezők hatásainak megismerése érdekében.
A műszert az Evopro bocsátotta rendelkezésünkre. Köszönet az Ariadne Barlangkutató Egyesületnek a Pilis-hegyre való feljutásban.
Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport munkatársa
Szerző: Lenkei Péter
Megjelent: 2015.11.04 18:48