Hol van már az az idő, amikor még az aszály sújtotta a hazai termést? Az elmúlt időszak igen csapadékosnak mutatkozott, a délutáni zivatarokból helyenként hatalmas felhőszakadás kerekedett, ez egyes növényeknek már nagyon jól jött, viszont az aratásra készülő munkások kevésbé örülnek. Komárom-Esztergom megyében a búza betakarításában próbaaratást tartottak. A megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal földművelésügyi igazgatósága szerint eddig Esztergom környékén mindössze 1 hektáron végeztek búza-próbavágást, de az eső miatt hamar leálltak a kombájnok. Ez is bizonyítja, hogy a korábban szinte kőbe vésett Péter-Pál napja és az aratás egyre kevésbé összetartozó fogalmak. Az úgynevezett kapásoknak - mint például a kukorica, napraforgó - viszont kifejezetten használt a csapadék, javult az állomány állapota, a termésbecslések is erre utalnak. A kalászosok többsége azonban még lábon áll. Az őszi árpából mindössze a terület 10%-áról került le a termés, a hozamok nagyjából megfelelnek a várakozásnak. Szűkebb hazánkban bő 400 hektáron termelnek borsót, melynek kb. a negyedét már leszedték; a termésátlagok azonban kritikán aluliak, nem érik el a 850 kg-ot sem. Prohászka Péter, a megyei szakigazgatási hivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága növényvédelmi felügyelője az elmúlt időszak esőzései miatt a szőlőt veszélyeztető peronoszpóra kártételére hívta fel a figyelmet. Kiemelte, hogy a jég verte és a korábban lisztharmat által fertőzött területeken a szürkepenész okozhat gondot az ültetvényekben. A varasodás az almát és körtét veszélyezteti, a csonthéjasoknál a keleti gyümölcsmoly és a barackmoly okozhat kártétel. A szántóföldi kultúrában a cukorrépa levélfoltosság-elleni védekezése jelent gondot a gazdáknak. Forrás: KEMMA/AgroLine

Szerző: Kurunczi Rita
Megjelent: 2009.07.08 16:42