2018 nyarán indult útjára a Parker napszonda (Parker Solar Probe) és habár fő célja a Nap légkörének vizsgálata, a napszél dinamikájának tanulmányozása, útja során többször elrepül a Vénusz mellett. Hétéves küldetése során összesen hétszer. Eközben előrejutáshoz ún. hintamanőverekkel használja ki a garvitációs terét és a "segítségért" cserébe adatokat gyűjt a Föld ikertestvéreként emlegetett szomszédos bolygóról. 2020 nyarán harmadszor hozta lendületbe az űrszondát, és ekkor 7693 mérföld távolságból egy igazán egyedi, lenyűgöző felvételt készített a bolygó éjszakai oldaláról.

Forrás: NASA

A kép közepén a feltűnő sötét rész az Aphrodite Terra magasföld. A bolygó szélén a szonda WISPR (Wide-field Imager for Parker Solar Probe) műszerével észlelt fényes perem pedig a nightglow lehetett. Ezt a jelenséget a Napból érkező UV sugárzás gerjeszti, a felső légkörben oxigénatomok szabadulnak fel és a légköri keringés a napos oldal felől az éjszakai oldal felé továbbítja miközben fényt bocsátanak ki. Ha a műszer érzékelni tudja továbbá a bolygó termikus emisszióját, akkor az értékes adatokkal járul hozzá a Vénusz felszínének tanulmányozásához. 

A szonda jóval a Merkúr pályáján belül, 3,8 millió mérföldre közelíti majd meg a Napot, közelebb, mint eddig bármelyik szonda. A Nap légkörének elsőként a legkülső részébe repülve in situ mérésekkel akarják jobban megérteni a koronát és a napszelet, segítve ezzel a Földre kiható folyamatok előrejelzését.

Forrás, borítókép: NASA

Szerző: Herrmann Dóra
Megjelent: 2021.03.01 15:59