Talán az utolsó felvétel a zuhanó pályán lévő UARS műholdról, amely hazánkból, hajnali 2 óra 12 perckor sikerült Tigermax nevű észlelőnknek lencsevégre kapnia (a fotó csak dél körül jutott el szerkesztőségünkbe). Köszönjük!
Lezuhant (10:04) - A NASA 9 óra 46 perckor kiadott közleménye szeirnt az UARS lezuhant. A pontos idő és helyszín még nem ismert, feltehetően Kanada felett lépett be a légkörbe, de a darabjai az óceánba hullottak.
A spaceweather.com ma éjjeli felvétele a műhold átvonulásáról.
Újra kitolódott a belépési intervallum (03:48) A NASA magyar idő szerint hajnali fél 4-kor kiadott frissítése alapján 5 és 9 óra között várható a légkörbe való belépés, ami további 2 órával tolja ki a várakozást. Természetesen az sincs kizárva, hogy a műhold vígan szörfözik még akár egy fél napot is az atmoszféra felső, láthatatlan hullámain; ám ha egyszer eléri a kritikus sűrűséget ill. magasságot, rendkívül hirtelen veszít majd magasságából és sebességéből, majd lezuhan, mint egy kődarab.
Látták (21:45) - A fővárosból nem, de az osztrák határhoz közel, fényszennyezéstől védett helyen halványan látszódott az átvonult műhold. Várjuk fényképeiket!
Nem az Öné! (20:31) - A NASA tájékoztatása szerint a földre hulló műholdmaradványok továbbra is az űrhivatal tulajdonát képezik, "szerencsés" megtalálóik kötelesek tulajdonosának visszaszolgáltatni azt. Az esetleges károk rendezéséről már nem nyilatkoztak.
Egy hónap múlva durvább lesz (19:27) - Október végén ismét egy műhold fog lezuhanni a földre. Az 1999-ben felbocsátott német ROSAT érkezése ugyanakkor nagyobb veszélyt jelent, a mostani 1 a 3200-hoz helyett 1 a 2000-hez eséllyel okoz majd emberi sérülést - írja a Népszabadság.
Az UARS pályája az utolsó óráiban. (forrás: aero.org)
Előzmények
A vártnál korábban, valószínűleg péntek éjjel fog a Földre zuhanni egy régóta kikapcsolt, működésképtelen műhold. A NASA beszámolója szerint a 6 tonnás UARS (Upper Atmosphere Research Satellite, azaz a Felső Légköri Kutató Műhold) nemsokára eléri a légkört, és ezzel felgyorsul a zuhanása.
Eredetileg az 1991-ben fellőtt műhold érkezését október elejére várták, ám a megemelkedett naptevékenység miatt felhevült a felső légkör, mely így jobban lassította a használaton kívül keringő műtárgyat.
A műhold pályája az alábbi (néha nehezen betöltődő) oldalon követhető. Péntek este még nagyjából 160 kilométer magasan, 7,9 kilométer per másodperc sebességgel száguldott, másfél óránként megkerülve bolygónkat. Egyelőre ismeretlen, hogy az a 800 kilométeres sáv, melybe a műhold zuhanni fog, a Föld melyik pontjára esik majd, ezt csak a becsapódás előtt 2 órával lehet majd megmondani. Számítások szerint 1 a 3200-hoz az esélye annak, hogy emberi sérülést okoz majd, nagyobb valószínűséggel azonban valamelyik óceánban végzi majd pályafutását.
Miért nem tudják kiszámolni, hogy hova fog esni?
A jelenséget legegyszerűbben a "tavon kacsázás" analógiájához tudjuk hasonlítani - a már nem irányítható műhold a vízfelszínen pattogó kavicshoz hasonlóan sűrű légkör tetején "pattog", egészen addig, amíg a légellenállás le nem lassítja annyira, hogy az a légkört áttörve lezuhanjon. A légóceán felszíne azonban korántsem sima, az ugyanolyan egyenletlen, mint egy hullámzó tóé. Emiatt csak a 2 órás zuhanás kezdetekor lehet a legkorábban jóslatokat tenni arra, hogy hol fog földet érni a műtárgy.
Forrás: NANA, Space.com, Origo
Szerző: Szente-Varga Bálint
Megjelent: 2011.09.21 16:29