A ködös idő enyhén szólva sem tartozik a legkedveltebb időjárási helyzetek közé, különösen akkor, amikor már hosszú napok óta együtt kell élnünk vele. Most azonban mégis kicsit hálásak lehetünk neki, hiszen fontos szerepet játszik a légkör tisztulásában. A légszennyezettségi adatok jelenleg országszerte alacsony értékeket mutatnak: a szálló por, valamint több légszennyező gáz koncentrációja is bőven az egészségügyi határértékek alatt marad.

Alacsony a szállópor-koncentráció a főváros térségében is | Forrás: Időkép Szmogtérkép

De mi köze van mindehhez a ködnek?
A válasz megértéséhez érdemes először áttekinteni a jelenlegi időjárási helyzetet. Térségünkben hosszú napok óta inverziós légrétegződés uralkodik. Ez azt jelenti, hogy a légkör alsó, nagyjából 500–700 méteres rétegében hideg, nedves levegő rekedt meg, miközben az inverzió felett enyhébb és szárazabb levegő helyezkedik el. Ezt a helyzetet nevezzük hidegpárnának. Ilyenkor a függőleges légmozgások erősen korlátozottak, a levegő nem tud hatékonyan átkeveredni, ezért elvileg kedvező feltételek alakulnának ki a fűtésből, közlekedésből és ipari tevékenységekből származó szennyező anyagok feldúsulásához a felszín közelében.

A hidegpárnás helyzet a vasárnap éjféli rádiószondás felszálláson | Forrás: Budapesti meteorológiai balloneresztés

És itt lép be a képbe a köd.
A ködöt alkotó apró vízcseppek hatékonyan „csapdába ejtik” a levegőben lebegő aeroszolrészecskéket. Sok esetben ezek a részecskék kondenzációs magként szolgálnak, vagyis maguk is a ködcseppek részévé válnak. A magas relatív nedvesség hatására az aeroszolok higroszkóposan megnőnek, ami egyrészt lerövidíti a levegőben maradásuk idejét, másrészt jelentősen növeli az ülepedési hatékonyságukat. Ennek következtében

A cseppek a felszínre ülepednek, növényzetre és tárgyakra rakódnak, vagy hideg időben zúzmara formájában csapódnak ki.

A ködrétegen belül ráadásul nemcsak fizikai, hanem kémiai folyamatok is zajlanak. A vízfázis jelenléte kedvez a gázfázisú szennyezők átalakulásának: a kén-dioxid szulfáttá, a nitrogén-dioxid nitrátokká alakul. Ezek a vegyületek részecskefázisba kerülnek, majd a ködcseppekkel együtt eltávoznak az alsó légrétegből. Ez a kémiai „feldolgozás” tovább gyorsítja a légszennyező anyagok csökkenését a felszín közelében.

Összességében tehát ebben a stabil, ködös hidegpárnás helyzetben a köd nem fokozza, hanem éppen mérsékli a légszennyezést. Ha a jelenlegi légrétegződésből „kivennénk” a ködöt, akkor jóval több helyen alakulna ki szmogos, szennyezett levegő a felszín közelében. Így viszont a köd – bár kellemetlen időjárási jelenség – jelenleg csendben, de hatékonyan segíti a légkör tisztulását.

Borítókép: Gyuris András

Szerző: Varga Sándor
Megjelent: 10 órája