Az égbolt mosolya, hivatalos nevén zenit körüli ív elsősorban akkor alakulhat ki, ha az égbolton magas szintű felhők találhatók. Gyakran CZA rövidítéssel illetik, az angol "circumzenithal arc" kifejezés után.

Mbevi lenyűgöző felvétele Szalkszentmártonból, köszönjük!

Bár kinézetre ez a jelenség hasonló a szivárványhoz, kialakulását nem a vízcseppek, hanem a magas szintű felhőzetben (fátyolfelhőkben) található jégkristályok okozzák. Nem minden esetben tud kialakulni a jelenség, ugyanis a jégkristályoknak különböző alakja/formája lehet a felhőkben (ez függ a magas légkörben uralkodó hőmérsékleti- és szélviszonyoktól, valamint páratartalomtól), de ha lapkristályok jönnek léttre, és azokat nem kuszálja szét a szél, valamint megfelelő magasságban áll a Nap, viszonylag gyakran látható az égbolton.

A magas szintű felhőzetben található lapkristályok (jégkristályok) felületén bejutó napfény a lapok oldalán megtörik, így a fehér fény színeire bomlik, ez okozza a csodálatos, erőteljes színeket. A jelenség alacsony napállásnál látható, amikor is a Nap 32 foknál alacsonyabban tartózkodik a horizont fölött. Általában a késő délutáni (17:00 óra körüli) időpontban a leglátványosabb az égbolt mosolya, de ez természetesen évszakfüggő, mint ahogy a napállás is

Balra fent: Anyamancs nevű felhasználónknak Csévharaszton sikerült lencsevégre kapnia az égbolt mosolyát. Köszönjük a fotót!

Ezt a csodás jelenséget általában azért veszik észre kevesen, mert magasan a fejünk fölött látható, ahová csak kevesen tekintenek fel. Elsősorban melegfrontok magas szintű felhőzetének érkezésekor érdemes tehát feltekinteni az égre ezt a lenyűgöző jelenséget keresni.

Szerző: Cséki Gergő, Daróczi Dalma
Megjelent: 2013.09.11 12:57