Bizonyára mindeki ismeri a nyári esték egyedi illatát. Ha esetleg mégsem, akkor most szívjon bele a kinti levegőbe - majd fújja is ki gyorsan, mert egyáltalán nem olyan egészséges, mint amilyennek tűnik.

A levegőben lévő szennyező anyagok mennyisége évente kétszer szökik a magasba. Az őszi-téli szmogos helyzetet mindenki ismeri, ilyenkor főként a lakossági tüzelésből (azaz főként a szén-, fa- és más szilárd anyagok égetéséből), ill. a dízelautókból származó korom ragad felettünk és ellepi a Kárpát-medencét a szálló por.

A másik "rossz levegős" időszak a hőségek során alakul ki. Ilyenkor a nappali besugárzás hatására ózon termelődik és ha napokig nem érkezik front, akkor kellő mennyiség fel is gyülemlik a térségben.

De miért is veszélyes az ózon, ha folyton azt halljuk, hogy az a baj, hogy kevés van belőle és emiatt magas az UV sugárzás? Nos, a szúrós szagú, villámcsapásokból és fénymásolókból is áradó ózon csupán addig hasznos, amíg a magaslégkörben van, ott ugyanis megszűri a valóban veszélyes UV sugarakat. Probléma akkor van, ha a felszín közelében kezd felgyűlni, mivel erős oxidálóhatása miatt a szöveteket károsítja (emiatt például fertőtlenítése is használják).

A nagy kánikula ellenére a helyzet szerencsére nem vészes: az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat adatai alapján szombat este az egészségügyi határérték felét sem érte el a magyar városokban az ózon mennyisége, aggódni tehát nincs ok.

Címlapi kép: tunci

Szerző: Szente-Varga Bálint
Megjelent: 2017.08.05 23:03