Minden, amit az izlandi vulkánkitörésről tudni érdemes

Meddig fog tartani? Mennyi láva zúdul másodpercenként a felszínre? Le fogják zárni a repteret? Válaszok cikkünkben.

A tegnapi nap folyamán beszámoltunk már egy honfitársunk szemszögéből az Izlandon zajló vulkáni eseményekről, most azonban kicsit megpróbáltunk a dolgok mögé látni és megkerestük dr. Harangi Szabolcsot, az MTA levelező tagját, intézetigazgató egyetemi tanárt, kutatócsoport-vezetőt, ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, Kőzettan-Geokémiai tanszék, MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport munkatársát - vagy ahonnan talán még többen ismerik, a Tűzhányó blog szerzőjét, hogy egy kicsit tudományosabb magyarázatot kaphassunk a bennünk felmerülő kérdésekre.

A vulkánkitörés hétfőn éjjel, egy rövid, ám intenzív földrengésrajt követően indult meg az izlandi Reykjanes-félszigeten.

A kezdeti hasadékvulkáni kitörés (Tűzhányó blog)

Nem számít túl soknak, bár hozzáteszem, hogy itt az is számít, hogy Izlandon rendkívül jó, érzékeny műszerekkel monitorozzák a földrengéseket és a vulkáni tevékenységet. Azaz, máshol a rövidebb idő azt is jelentheti, hogy nincsenek korán észlelt jelek. Itt a földrengések és a felszínemelkedés nagy pontosságú észlelésének volt nagy fontossága, ami műholdas adatokkal egészült ki.

Amúgy, minden vulkán más hosszúságú előjelet ad és ez függ a vulkán típusától is. 2008-ban a chilei Chaitén vulkán esetében például 24 órával a kitörés előtt észlelték a jeleket, de van olyan vulkán ahol több hónapra, sőt akár egy évre visszavezethetők az előjelek. Többnyire azonban a néhány hét, néhány hónap a jellemző.

A látszólag nyugodt időben egyre erősebb volt a nyomás a sok turistát vonzó geotermális fürdő megnyitására. A legegyértelműbb jel arra, hogy azért még megindulhat a vulkánkitörés az volt, hogy a Svartsengi térség felszíne folyamatosan emelkedett, naponta 1-2 centiméterrel. Mindez a magma felnyomulását jelezte, erre alapozva lehetett azt mondani, hogy nem múlt el még a vulkánkitörés veszélye és az bármikor, akár minden előjel nélkül elkezdődhet. És valóban ez történt!

Fotó: Molnár Márk

Kezdetben másodpercenként 100-200 köbméter, ami jóval nagyobb, mint az előző évek Fagradalsfjall kitörései során tapasztaltak, de nagyjából a fele annak, amit a 2014-es Holuhraun kitörés elején megfigyelhető volt. Ez azt jelenti, hogy a sekély mélységben lévő magma nagy túlnyomás alatt volt. Erre utalhat az is, hogy

mintegy 4 kilométer hosszan hasadt fel a földfelszín

és tódult fel a magma a felszínre. Az erős intenzitás aztán gyorsan csökkent néhány óra alatt. Jelenleg 10-30 köbméter a másodpercenként felszínre jutó magma mennyisége és az aktív hasadék hossza is 400-500 méterre csökkent.

Pirossal jelölve a kitörés pontos helye | Fotó: Icelandic Met Office

A kén-dioxid gáz a levegőben a vízgőzzel reagálva kénsav aeroszolt hoz létre. A légzőszervekre, szemre káros hatású, irritálja azokat, nagy mennyiségben vulkáni szmogot hoz létre.

A kénsav aeroszol irritálhatja a légzőszerveket, károsíthatja a szemet

Jelenleg a szélmozgás keleti irányba viszi a vulkáni gázokat, de ha megfordul a szélirány és északra sodródik a légszennyezés, akkor az Reykjavikban is éreztetheti a hatását.

Egyelőre nem. Az elmúlt hetekben egy magas földsáncot húztak a terület köré. Az első lávafolyás szimulációk szerint, ilyen intenzitás mellett december végére érheti el az egyik lávanyelv az északi irányba, Keflavik és Reykjavik felé haladó autóutat. A szakemberek fel vannak készülve arra is, hogy további védelmi eszközöket vessenek be, ha arra szükség lesz.

Ezt nehéz megbecsülni. Nagy mennyiségű magma halmozódott fel a földkéregben, de nem biztos, hogy ez mind felszínre tör. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján hetekig, esetleg hónapokig is eltarthat a kitörés, de minden kitörés más, így egyelőre nem lehet ezt pontosan előre jelezni. 

Mindesetre a friss elemzések alapján nem kizárt, hogy szemben a korábbi kitörésekkel, ez egy rövid életű kitörés lesz. 
Ennek lehetséges oka, hogy a korábbi hetekben a hasadékzónában, a felszín alatti sekély mélységben felhalmozódott magma tört ki. Ezt mutatják a gyors geokémiai elemzések eredményei is. A kérdés, hogy tud-e utánpótlást adni a Svartsengi alatt felnyomuló mélyebbről jövő magma... 

Akit jobban érdekel a téma, feltétlenül csatlakozzon a Tűzhányó Bloghoz, ahol mindig friss, naprakész híreket kaphat az aktuális eseményekről.

Borítókép: Molnár Márk
 
 
 

Szerző: Nagy-Kurunczi Rita
Megjelent: 2023.12.20 14:31


Hirdetés

Kapcsolódó hírek

20 kilométer magas hamufelhő és több ezer villám követte Ruang vulkán kitörését
Sarki fény alatt bugyog a láva Izlandon
Kitört egy vulkán Japánban, még a villámok is csapkodtak a hamufelhőben